Magyar Katolikus Lexikon > K > krumplibúcsú


krumplibúcsú: karácsony másnapján tartott szórakozás a budai Víziváros és Rácváros vendéglőiben. Nem tartozik a szakrális →karácsonyi szokásokhoz. - Eredetének változatai: 1. E napon egykor a Széna téri árusokat hóvihar lepte meg, mely elől a kocsmákba menekültek, de ott az ünnep miatt csak borral és krumplival tudtak szolgálni. 2. Egy híres betyár bandája egy földesúr egész burgonyatermését ellopta, üldözőik már a nyomukban voltak, amikor a budai karácsonyi vásáron a zsákmányt szétosztották a szegények között. 3. Az árvíz kimosta az összes budai krumplit a földből, s a nagy ínségben az egykori Országút (ma a Margit-hídtól az Óbudáig vezető út) mentén a papok karácsonykor a népet sült krumplival ingyen etették. - Egyik magyarázat sem bizonyított. A ~ napján a budai vendéglőkben a héjában sült krumplit libazsírral és töpörtyűvel ingyen szolgálták föl. A szokást az 1838-as árvíz óta ismerték a Tabánban annak 1920-as lebontásáig, a Vízivárosban kb. 1941-ig évente megrendezték; az 1949/50-es államosítások után megszűnt. A Tabánban és a Vízivárosban az 1960-as években farsangi krumplibálként megpróbálták fölújítani. A ~ jelvénye: színes szalagokkal földíszített, a cégérre akasztott kabáthajtókára, ill. a kalapra tűzött, kis krumpli. 88

Bp. lex. 1973:624. - MNL III:335.