Magyar Katolikus Lexikon > K > kristály


kristály: térrácsos szerkezetű, síkfelületekkel határolt, szabályos, rendszerint átlátszó vagy csillogó anyag. - Áttetsző tisztasága miatt (az üveghez hasonlóan) Mária-jelkép. Azon tulajdonságát, hogy a napsugárral tüzet képes gyújtani anélkül, hogy maga is meggyulladna, Máriára vonatkoztatták, aki a Szentlélektől fogant és szüzességét megőrizve hozta világra Jézust. A →drágakövekhez és a ~hoz hasonlítja a Jel 4,21 az Úr trónjának környékét és a →mennyei Jeruzsálemet. A ~ a →fény szimbóluma. **

Lipffert 1976:129. - KML 1986:183.