Magyar Katolikus Lexikon > K > korániskola


korániskola (ar. kuttáb, tsz. katátíb, vagy maktab, tsz. makátíb, a katab, 'írni' igéből; v. madrasza, tsz. madárisz, a darasza, 'tanul' igéből): A muszlim udvarok és előkelők az iszlám hódításainak első századaiban anyagilag is hathatósan támogatták a tud. elterjesztését. Az egyre nagyobb számban letelepedett muszlimok tudás iránti igénye elsősorban a vallással kapcsolatos tud-ok iránti érdeklődésben mutatkozott meg. A kezdetek kezdetén az okt. az imahelyeken, mecsetekben folyt, ahol tekintélyes vallástudósok a Koránt , ill. a Mohamednek tulajdonított cselekedeteket, mondásokat (hadísz) magyarázták, mivel ezeket tartották a tudás és bölcsesség legfontosabb kútforrásainak. A résztvevők köre az első időkben elsősorban a felnőtt ffi lakosságra korlátozódott, akiket a fiúgyermekek is elkísérték. A 11. sz. elején felmerült az igény, hogy a fiúk okt-át és a ~ szövegének a memorizálását a felnőttekétől különválasztva szervezzék meg. Vall. célú kegyes adományokkal (waqf v. hubusz) a mecsetekhez kapcsolódva v. azok közelében elemi okt. intézményeket hoztak létre. Ezekben a Korán recitálását, olvasást, írást, arab nyelvtani szabályokat oktattak, kiegészítve a Korán szövegének memorizálásával. Hosszú évszázadokon át ezek a ~k voltak a muszlim tömegokt. alapjai. - Az oszmán-törökök által uralt hódoltsági tört. magyar területeken Evlia Cselebi tör. utazó beszámolója szerint 32 helyőrségben 161 ilyen isk. működött (Baja, Besenyő, Buda, Csanád, Csongrád, Eger, Eszék, Esztergom, Fruska, Galambóc, Gyakovica, Gyula, Hatvan, Kanizsa, Kaposvár, Lippa, Mitrovica, Mohács, Orsova, Pécs, Pest, Segesd, Siklós, Szeged, Székesfehérvár, Szigetvár, Titel, Törökbecse, Újlak, Valpó Várad, Zombor). Rajtuk kívül még mecsetekben is folyt okt. Az okt. színvonala és az oktatott tárgyak száma nagyon különböző volt. Ezt jól fejezte ki, hogy a tanító (tör. müderrisz, az arab mudarrisz szóból) havonta hány ezüst akcse jövedelmet húzott: voltak 600, 750, 900, 1050, 1200, 1500 és 1800 akcsés isk-k. A hódoltsági ter-eken lévő isk-k az alacsonyabb kategóriába tartoztak, és csak a legelemibb ismeretek elsajátítását (Korán-szövegek olvasása, memorizálás, írás) szolgálták. A tanulók etnikai összetétele nagyon vegyes volt, de elsősorban török, délszláv és albán diákokat oktattak ezekben az isk-kban. Még a vegyes lakosságú ter-eken sem voltak a tanulók között m-ok. - 2000: a Korán okt-a elsősorban áll. isk-kban történik, de a kevésbé fejlett ter-eken még ma is működnek a vall. alapítványok, azaz a waqfok és hubuszok által támogatott isk-k. F.I.T.

Ronart, Stephan and Nandy: Concise Encyclopedia of Arabic Civilization. Amsterdam, 1959. - Hitti, Philip K.: History of the Arabs. London, 1958. - Rodinson, M.: Mohammed. Bungay, Suffolk, 1976. - CHI 1980. - Roberts, D. S.: Islam. Feltham-Middlesex, 1981. - Guillaume, A.: Islam. Edinburgh, 1981. - König 1985:258.