Korán-fordítások: A muszlim iszlám-tudósok között régóta vita tárgya, szabad-e a →Koránt más nyelvekre lefordítani. A konzervatív arab és nem-arab muszlim vallási körök véleménye szerint a Korán, mely Alláh szava, s melyet Mohamed világos arab nyelven közvetített, semmilyen formában nem változtatható meg, azaz nem fordítható, mert a fordítási próbálkozás, sőt a Korán tartalmának más nyelvű visszaadási kísérlete is istenkáromlás. - Más, dogmatikus szempontokkal kevésbé törődő arab-muszlim vélemény szerint a fordítás egyszerűen lehetetlen, mivel az arab lángelme páratlan művét más nyelven nem lehet úgy visszaadni, hogy annak az egymással teljes harmóniában levő szellemi, etikai és irod. értékei ne sérüljenek. - A köztes vélemény, mely vallja a Korán hű és esztétikus fordításának lehetetlenségét, nem ellenzi az eszmei mondanivaló visszaadását. Ez a vélemény ki nem mondottan az iszlám tanainak terjesztését célozza. - A muszlim tudósok számos K-i nyelven (török, perzsa, urdu, maláj-indonéz, kínai), eu. orientalisták eu. nyelveken értelmezték (interpretálták), tehát nem fordították a Koránt. Ált. gyakorlat, hogy az eredeti arab szöveget minden esetben párhuzamosan közlik. - A Korán eu. nyelven történő interpretálására először 1141-43: került sor az akkori arab tanulmányok központjában, a fro-i Clunyben, az ottani bencés apátság vez-jének, a Tm. Péternek a támogatásával. A lat. nyelvű interpretáció munkáját 3 ker. szerz., az angliai Róbert, a dalmáciai német Hermann és egy sp. arab végezte el. Máig sem ismert okok miatt a mű csak 1548: került kiadásra Baselban, Theodor Bibliander közreműködésével. A lat. nyelvű interpretáció volt a forrása a ném. és holl. nyelvű kiad-oknak. Arra, hogy a 2. évezred végéig hány nyelven interpretálták a Koránt, még megközelítően pontos adattal sem rendelkezünk. Így csak becsülni tudjuk az idegen nyelvű interpretációk számát, mely legkevesebb félszázra tehető. A ker. Eu-ban (bár már javában folyt Közel-Keleten a keresztesek háborúja, az Ibériai-fszg-en a →reconquista) csak Mohamed halála után 500 évvel készült az első Korán-interpretáció, és kézbe csak 900 évvel később került. Mo-on erre Buda oszmán-török uralom alól történt felszabadulása után még 155 évig kellett várni. - ~: Arab-perzsa-török-lat. nyelven: Berlin, 1701. -

Lat-ul: Corani textus arabicus. Kiad. G. Flügel. Lipcse, 1869. - Alcorani textus universus. Kiad. L. Maraccio. Padova, 1698. - Corani arabica. Kiad. C. A. Nallino. Lipcse 1898. - Ném-ül: Kiad. Schweiger. Nürnberg, 1616; Baysen. 1773; Wahl. 1828; Z. Ullmann. 1840, 1853, 1881; Fluegel. 1834, 1841, 1883. - Ang-ul: A. Ross. London, 1649; G. Sale. Uo., 1734, 1764, 1793, 1801; J. M. Rodwell. 1861, 1878; Palmer. 1880; Mawlawy Sher Aly. 1955; A. J. Arberry. New York, 1956; N. J. Dawood. Baltimore, 1956; Abdallah Yousuf Ali. Bejrút, 1980; Mohammad Marmaduke Pickthall. New York, 1959. - Fr-ul: Sieur de Ryes. 1647; Savary. 1783, 1891; Kasimirski. 1840, 1841, 1857. - Ol-ul: Bonelli. 1929. - Or-ul: Szentpétervár, 1776. - Csehül: A. L. Nykl. 1934. - Eszperantóul: Khaled Sheldrake. London, 1914. - M-ul: Alkorán, Mohammed Abdali fia hamis prófétának iszlámi hitvallása. Kiad. Buziday-Szedlmajer Imre-Gedeon György: Kassa, 1831. (Lat. interpretáció alapján) - Szokolay István: A törökök pol., társad. és vallásos törvénykönyve. H.n., 1854. - Szemere Bertalan: Utazás Keleten. Bp., 1870. - Mihálffy Balázs: ~. Uo., 1986. - Simon Róbert: ~, a ~ világa. Uo., 1987. - Mihálffy Balázs: The Holy Quran. Karachi, 1993. (m. és arab nyelven) - Endrei Gerzson: Szemelvények a ~ból. Bp., é.n. F.I.T.