Magyar Katolikus Lexikon > K > konstantini fordulat


konstantini fordulat: a keresztény vallás hivatalos elfogadása a római birodalomban Nagy →Konstantin császár (ur. 306-337) törvényeinek eredményeként. - 313: a →milánói ediktum fölszabadította és a többi vallással egyenjogúvá tette a kerséget. Bár Konstantin csak élete végén keresztelkedett meg, ker-nek tartotta magát, s a ker. közösségeket (leginkább elöljáróikon keresztül) olyan kiváltságokban részesítette, melyeket az ősi római vallás papjai élveztek. Ezzel azonban a kerség még nem lett államvallássá. 318: és 333: a pp-ök törv-hatósági jogokban részesültek, vsz. az állami tisztségviselők megvesztegethetősége miatt. 321: Konstantin munkaszüneti nappá nyilvánította a →vasárnapot. 324: egyeduralkodó lett, s az egész birod-ban igyekezett megteremteni a ker. hitvallás intézményi alapjait. A ker. papságot mentesítette az adózástól, a katonáskodástól, az állami igazságszolgáltatástól, a pp-ök egyes intézkedéseit (pl. házassági szerződések és rabszolga-felszabadítások esetében) a világi hatóságok nem bírálhatták felül. Konstantin cs. az állami pénzek egy részét egyh. célokra (papság eltartása, szegénygondozás, építkezések) fordította. Birod-szerte számos új tp-ot építtetett, legfontosabbak az ún. konstantini bazilikák: Rómában a →lateráni Keresztelő Szent János-bazilika, a →vatikáni Szent Péter-bazilika és a Falakon kívüli →Szent Pál-bazilika; Konstantinápolyban a Szt Eiréné-baz., a Szt Bölcsesség-baz. (→Hagia Szophia) és a Tizenkét Apostol baz-ja; Szentföldön: 2 Jeruzsálemben, 1 Betlehemben; Nicomedia és Antiochia baz-ja. A császár anyja, (Szt) Ilona Rómában emeltette a →Jeruzsálemi Szent Kereszt-bazilikát; Fausta csné lateráni palotája Miltiades p-tól (ur. 311-314) kezdve a 14. sz-ig a pápák lakhelye lett. Földadományaival hosszú távon Konstantin cs. hozzájárult az →Egyházi Állam létrejöttéhez (756). A ~ hatására a →római jog védelmébe vette a kiszolgáltatott helyzetben lévőket (rabszolgák, özvegyek, árvák, adósok, foglyok), szigorúan föllépett a válás, házasságtörés, erkölcstelenség ellen, büntette a rágalmazást; betiltotta a keresztrefeszítést, a véres cirkuszi játékokat, gyermekek kitételét, meggyilkolását, a velük való keresk-et, az ágyasságot és rabszolgák meggyilkolását. A ~tal végső soron sikerült megszilárdítani a birod. egységét, de a cs. udvar Konstantinápolyba helyezésével (330) a birod. pol. és vallási központja különvált. **

Török I:56.