Magyar Katolikus Lexikon > K > konkrét


konkrét (lat. 'érzékelhető, tényleges, valóságos'): logikailag az a szó vagy fogalom, mely valamely tulajdonságot hordozójával együtt átfog; metafizikailag az egyedi való vagy a szemmelláthatólag adott, minden jellemzőjével együtt. Utóbbi ellentéte az elvont (absztrakt) fogalom. - A műv-ben a ~ forma áll előtérben; ugyanígy a tudományelőtti és a tulajdonképpeni (hétköznapi) emberi gondolkodás is inkább ~, a tud-ban az elvont fogalmak uralkodnak. A →német idealizmus és főleg Hegel szerint a fogalom akkor válik ~tá, mikor minden fejlődési mozzanata kiteljesedett, így a fil. gondolkodás a ~ felé tart. Így vélekedett Croce és Gentile is (újidealizmus). A →pozitivizmus csak a tapasztalati adottságokat ismerte el. Bergson szerint az elvont fogalmaknak csak gyakorlati jelentőségük van, az intuíció és így a ~ az, ami kihat a valamivé-válás folyamatára. M. Blondel, majd az →egzisztencia-filozófia képviselői a ~ emberi ittlét elemzését tekintik a fil. feladatának, az elvont és ált. dolgokat érdektelennek tartják. N. Hartmann kritikai ontológiája a térbeli-időbeli valóság kategóriáinak elemzését kívánja nyújtani, ezek a kategóriák éppen a ~ elvei. Cs.I.

LThK VI:460.