🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kolumbárium
következő 🡲

kolumbárium (a lat. columba, 'galamb' szóból): temetkezési hely. Neve a →galamb jelképtartalmára megy vissza: a legrégibb idők óta az áldozat és a lélek halhatatlanságának szimbóluma. - 1. az ókori Rómában részben vagy egészen a földbe mélyített pogány temetkezési hely. Falába egymás mellé fülkéket vájtak a hamvakat tartalmazó urnák számára. Az első ~ok Kr. e. 50 k. Róma környékén tűntek föl. A 2. sz-tól törekedtek a fülkék művészi elrendezésére, a falfelület festéssel v. stukkóval való díszítésére. - 2. a →hamvasztás elterjedése után urnák befogadására kiképzett hely a temetőkben. **

LThK III:13.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.