Magyar Katolikus Lexikon > K > klandesztin házasság


klandesztin házasság (a lat. clandestinus, 'titkos, rejtett' szóból): az Egyház hivatalos közbejötte nélkül, rendkívüli formával kötött, érvényes →házasság. - A házasságjog alakulásának megfelelően több fajtája volt: 1. A legelső időkben ~ volt az, amelyet úgy kötöttek, hogy a jegyesek nem jelentkeztek az illetékes pp-nél v. plnosnál, s az ő távollétükben kötöttek házasságot. - 2. A kk-ban ném. ter-en ~ volt az, amelyet nem 2 tanú előtt kötöttek és nem kapott szentmisében áldást. - 3. 1215: a IV. →lateráni zsinat előírta a →házassági hirdetést, ettől kezdve a kihirdetés nélküli házasság számított ~nak. A →trienti zsinatig a ~ tilos, de érvényes volt. - 4. A trienti zsinat (1545-63) óta ~ az előírt lényeges forma nélkül, rendkívüli házasságkötési formával kötött házasság (→házasságkötés formája), ami abban áll, hogy a felek csupán tanúk jelenlétében nyilvánítják ki házassági beleegyezésüket. ~ra érvényesen és megengedetten csak akkor kerülhet sor, ha nem lehet jelen v. nem közelíthető meg súlyos nehézség miatt jog szerint illetékes →eskető, s ugyanakkor halálveszély áll fenn, v. ésszerűen előrelátható, hogy az esketőt súlyos nehézség nélkül nem lehet elérni, s ez a helyzet egy hónapon belül nem változik (1116.k. 1.§). Az esketési felhatalmazással rendelkező személy elérhetetlensége nem abszolút lehetetlenséget jelent, hanem azt, hogy törvényesen felhatalmazott közreműködő előtti házasságkötésre súlyos hátrány nélkül nem kerülhet sor. A súlyos hátrány fenyegetheti a felek egyikét v. az esetleg elérhető közreműködőt. A közreműködő elérhetetlensége nem csupán fizikai lehet; akkor is elérhetetlennek számít az illető, ha nagy baj nélkül nem működhet közre. A súlyos hátrány érheti a fenti személyek valamelyikének életét, egészségét, jóhírét, szabadságát, javait. Veszedelmes út v. nagyon nagy költségek árán megvalósítható esketés sokak szerint már elég súlyos nehézség ahhoz, hogy a házasság pusztán tanúk előtt érvényesen megköthető legyen. Mivel a súlyosságot itt mégiscsak egyénileg kell mérlegelni, az egyh. nyilvánosság és adminisztráció által is pontosan megragadható és igazolható érvényes házasságok kívánalmának rendszere ezen a ponton a szokásosnál kevésbé hatékonynak és egyértelműnek mutatkozik. Ámde az érvényes házasságkötéshez való jog gyakorlása, mely szorosan összefügg a „lelkek üdvösségével” (vö. 1752.k.), olyan érték, melynek szavatolása fontosabb még a formai jogbiztonságnál is. Egyébiránt azokban az esetekben, amikor a közreműködőt azért érné súlyos hátrány az esketés miatt, mert az adott helyen a világi törv-ek magát az egyh. esketést v. a polgárilag össze nem házasodottak egyh. esketését komoly szankciókkal tiltják, és a felek polgárilag nem tudnak, v. súlyos okból nem akarnak megesküdni (pl. az összeházasodásukat tiltó rasszista világi törv-ek miatt), a rendkívüli kánoni forma alkalmazható. No-ban pl. nem ismerik el egyh-ilag a rendkívüli forma alkalmazását lehetővé tevő súlyos nehézségnek azt az esetet, mikor a felek polgári kötés nélkül akarnak egyh-ilag esküdni (nyugdíj megtartása stb. miatt). -

Mo-on szintén nem lehet érvényesen rendkívüli formában esküdni arra hivatkozva, hogy polg. házasság nélkül az eskető ne működhetne közre súlyos nehézség nélkül, hiszen az előzetes polg. házasság igazolása nélkül a feleket egyh-ilag megesketőre rendelt büntetést a magyar jogban már 1962: hatályon kívül helyezték. - Ha a rendkívüli forma alkalmazásának föltételei adottak, akár a polg. házasság is rendkívüli kánoni formában megkötött házasságnak számíthat, s így kánoni formára kötelezett kat-ok között is érvényes lehet. A felek részéről ilyenkor elég az igazi házasságkötés szándéka, nem szükséges, hogy tudjanak a rendkívüli formájú kánoni házasságkötés lehetőségéről v. arról, hogy az adott pillanatban egyh-ilag is érvényes házasságot kötnek (vö. 1116.k. 1.§). A rendkívüli formájú házasságkötéshez, ha elérhető olyan pap v. diákonus, akinek arra az esketésre nincs felhatalmazása, de jelen tud lenni, el kell hívni. Ilyenkor az illetőnek jelen kell lennie a házasságkötéskor, bár annak érvényessége nem ennek a klerikusnak, hanem a két tanúnak a jelenlététől függ (1116.k. 2.§). Ha a rendkívüli formát halálveszélyben alkalmazzák, ennek a papnak v. diákonusnak rendkívüli felmentési hatalma van az áldozópapság kivételével minden egyhjogi házassági akadály, sőt a forma alól is (1079.k. 2.§). Ez azt jelenti, hogy amennyiben még tanúk sem volnának, ez a klerikus felmentést adhatna a forma kötelezettsége alól, s így a házasság még rendkívüli forma nélkül is létrejöhetne. E.P.

Erdő 1991:452.