Magyar Katolikus Lexikon > K > kisnemesség


kisnemesség: a →nemességen belül a →köznemességnek a birtok nagysága szerint elkülöníthető része. - Tagjai 1-2 jobbágyfaluval, annak megfelelő részbirtokkal, azon kb. 10-50 jobbágycsaláddal bírtak. A 14/15. sz. fordulójától kb. 20-25 ezer család alkotta, s az öröklésben aprózódott birtok miatt az egytelkes →kuriális nemesek alkották többségüket. A 16. sz-tól a török háborúk hatásaként a földjét vesztett, csak címeres levelet birtokló →armális nemesek voltak a nemesség többségét adó családok. Ekkor 1-2 falu birtoklása már a birtokos nemesség tagjai közé sorolta őket. A 16. sz: a kir. Mo-on a birtokosok 55%-a 1-5, 18%-a 5-10, 14%-a 10-25 jobbágyporta ura. 1809: a →nemesi fölkelés összeírásakor Mo-on (Erdély és Horváto. nélkül) kb. 100 ezer nemes családból 70 ezeré nem érte el az évi 500 Ft jövedelmet (1 jobbágytelek évi jövedelmét 180 Ft-ra becsülte Berzeviczy Gergely). A föld- és háznélküli →bocskoros nemes, a ház-, ill. ház- és kertbirtokú hétszilvafás nemes megélhetését a földművelés mellett iparűzéssel is biztosította, v. hivatalt vállalt. Nemesi kiváltságaikhoz való ragaszkodással létföltételeiket igyekeztek biztosítani. 1848: a jobbágyfölszabadítással maguknak is új gazd. helyzetet teremtettek. 88

MTF I:468.