köznemesség: a magyar rendi társadalomnak a →főpapok és a →főnemesség után következő harmadik rendje. Nevük a 13-18. sz: egyszerűen: nobiles. - A közepes v. kis birtokú ~ a →királyi szerviensek, a →várjobbágyok egy része és más hadakozó népelemek egyesülése és nemesi jogokkal való fölruházása útján a 13. sz: jött létre. Kialakulásában része volt a nehéz (lovagi) fegyverzet birtoklásának is, de később a ~hez tartozásnak nem föltétele a nehézfegyverzet. Az 1351:4. tc. mondta ki az összes nemesek egyenjogúságát, de ebbe a főnemeseket (barones) végül nem sikerült bevonni, mert az 1500-as években kialakult az örökletes főnemesség. A ~ vagyonilag rétegződött (jómódú birtokos nemesek, birtokos nemesek, egytelkes nemesek). Számukat gyarapította a nemesi kiváltságú, de birtoktalan →armális nemesek tömege. Mo-on a nemesek száma jóval nagyobb volt, mint Eu. más orsz-aiban, Lengyo. kivételével. A 19. sz. elején Mo. lakosságának 5 %-a nemes, de e tömegnek csak 25-30 %-a birtokos nemes. Nemesi címadományozás (birtok nélkül) 1848 u. is volt, I. Ferenc József (ur. 1848-1916) főként nemzetiségi és gazdag polgárokat nemesített v. főrangúsított. A nemesek nem mind tudtak a polg. társad. felső rétegeibe emelkedni, nagy részük paraszttá vált. A nemesi rangot az 1947:2. tc. törölte el. B.A.

Századok 1942:272. (Mályusz Elemér: A m. ~ kialakulása) - Eckhart 1946. - Bónis György: Hűbériség és rendiség a kk. m. jogban. Kolozsvár, é.n. - Kristó Gyula: Az Aranybullák évszázada. 1976. - Mályusz Elemér emlékkv. Bp., 1984. (Szűcs Jenő: Az 1267. évi dekrétum és háttere. Szempontok a ~ kialakulásához; Maksay Ferenc: „A sok nemes országa”)