Magyar Katolikus Lexikon > K > kisgazdapártok Magyarországon


kisgazdapártok Magyarországon: az agrártársadalmat képviselő, konzervatív és részben keresztény irányultságú politikai szervezetek. - Az első hazai kisgazdapártot Nagyatádi Szabó István 1909. XI. 21: alapította a Veszprém vm. Szentgálon, Függetlenségi 48-as Országos Gazdapárt névvel. Programja: a falusi lakosság helyzetének, egyszersmind oktatásügyének javítása, a választójog kiterjesztése, a szövetkezeti mozg. támogatása, öregségi biztosítás bevezetése, progresszív adózás bevezetése, állami segítséggel a nagybirtokokból kisbérletek létrehozása, telepítési és parcellázási akciók. Hetilapja: Magyar Lobogó. Tagsága zömmel kisgazdákból állt, de támogatást kapott a falusi egyh. és világi értelmiségtől is. Az 1910. évi választásokon 3 képviselői helyet szereztek. - 1918. XII. 1: Nagyatádi pártja átalakult Országos Kisgazdapárttá (hetilapja a Kisgazda). Ugyanekkor másik hasonló szervezet is alakult Országos Földmívespárt néven, Meskó Pál vezetésével. A két párt 1919. I. 2: egyesült Országos Kisgazda és Földmívespárt néven (eln. Nagyatádi Szabó István, aleln. Meskó Pál és Mayer János). Az új párt szervezési munkáit csak a Tanácsköztársaság bukása után, 1919. X: kezdhették. - 1919. IX. 3: Sokorópátkai Szabó István megalakított egy további agrárpártot, az Egyesült Kisgazda és Földmívespártot, majd Országos Kisgazda és Földmívespárt néven 1919. XI. 29: az is fuzionált Nagyatádi szervezetével. Az új párt a román csapatok kivonulása után 1920. I: ill. VI: tartott nemzgyűl. választásokon a 218 mandátumból 91-et szerzett. A szükséges kormánytöbbség biztosítására 1920. VII. 12: létrejött az Egyesült Keresztény-Nemzeti Kisgazda és Földmívespárt, egyrészt az Országos Kisgazda és Földmívespárt, másrészt az ugyancsak több párt egybeolvadásával kialakult →Keresztény-Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) egyesülésével. Az új kormánypárt mintegy 180 mandátummal rendelkezett, de a Habsburg-párti legitimisták és a szabadkirályválasztók ellentétei miatt rövidesen fölbomlott. 1921. II. 10-től a zömmel szabadkirályválasztókból álló Kisgazdapárt ismét önállóan működött. Ugyanezért hozott létre külön pártot Rassay Károly ev. pp. Függetlenségi Kisgazda-, Földmíves- és Polgári Párt néven. 1922. II. 23: a Nagyatádi-Bethlen paktum alapján jött létre Nagyatádi Kisgazdapártjából, a KNEP legitimisták nélküli részéből, továbbá a hozzájuk csatlakozó Nemzeti Munkapártból és Magyar Rendpártból a Keresztény-Keresztyén Kisgazda-, Földmíves- és Polgári Párt. Az új párt Egységes Párt v. Bethlen-Párt néven szerepelt a köztudatban (eln. Nagyatádi Szabó István, társeln. Gaál Gaszton és Perényi Zsigmond, ügyvez. aleln. Gömbös Gyula, de pol. irányítója Bethlen István), az 1922. évi választásokon 143 mandátumot szerzett a 245-ből, és oroszlánrésze volt a trianoni országcsonkítás utáni konszolidációban. Nagyatádi sikere volt, hogy földművelési min-ként végre tudott hajtani egy (bár csak korlátozott mértékű) földreformot. 1924: bekövetkezett halála után a kisgazda-szárny súlya elenyészett. A kisgazdák háttérbeszorulása folytatódott, miután a világgazd. válság miatti kritikus helyzetben Bethlen 1931 nyarán lemondani kényszerült az Egységes Párt vezetéséről, és azt utóda, Gömbös István 1933: átszervezte a Nemzeti Egység Pártjává. Az ő halála (1936) után a NEP-ben a vezetést Imrédy István, majd 1939. II: Teleki Pál vette át, a párt neve Magyar Élet Pártjára változott. 1930. X. 12: Békésben megalakult az új, de az eredeti Nagyatádi-féle irányvonalhoz visszatérő „Független Kisgazdapárt” (eln. Szijj Bálint gazdálkodó, aleln. Tildy Zoltán ref. lelkész, főtitk. Nagy Ferenc gazdálkodó). 1930. XII. 10: csatlakozott hozzájuk az Egységes Pártból 1926. II: kivált Agrárpárt. Ennek elnöke, Gaál Gaszton vette át az új Független Kisgazdapárt, Földműves és Polgári Agrárpárt vezetését. Programjuk nemzeti és demokratikus jellegű volt, követelte a választójog bővítését, a nagybirtok korlátozását, a szegényparasztság támogatását, a trianoni szerződés revízióját. Helyi vezetői a módosabb gazdák és a falusi intelligencia tagjai közül kerültek ki. Gaál Gaszton halála (1932) után szerepét Eckhardt Tibor vette át. A választásokon a párt helyzete erősödött; 1931: 10, 1935: 25 mandátumot ért el. Eckhardt ellenzéki és németellenes irányvonala miatt 1936: csatlakozott pártjához Bajcsy-Zsilinszky Endre és Nemzeti Radikális Pártja. A Független Kisgazdapárt az 1939. évi választásokon 14 mandátumával kissé visszaszorult Teleki Pál Magyar Élet Pártjához képest. Amikor Eckhardt Tibor (föltehetőleg Horthy Miklós és Teleki Pál megbízásából) 1941. VIII: az USA-ba települt, a Kisgazdapárt vezetését Bajcsy-Zsilinszky vette át, akinek tevékenységét a ném. befolyás, a jobboldali mozgalmak és a háború elleni küzdelem határozta meg egészen 1944. XII. 24-i kivégzéséig. További vezetők ebben az időszakban: Tildy Zoltán ügyvez. aleln., Nagy Ferenc főtitkár, Kovács Béla, Varga Béla, Sulyok Dezső, Pfeiffer Zoltán, Pártay Tivadar és Dessewffy Gyula, a Kis Újság főszerk-je. 1942 tavaszától a háborúellenes tevékenység terén a szociáldemokratákkal törekedtek együttműködésre, majd részt vettek az 1944. V: megalakult háborúellenes →Magyar Front tevékenységében. Az 1943. VI. 21: létrejött „Polgári Tagozat” azonban illegális kommunistáknak tette lehetővé a beszivárgást. A ném. megszállás alatt a vezetők egy részét letartóztatták, mások bujkálni kényszerültek. -

A háború után a Független Kisgazdapárt 1944. XII. 21: részt vett az Ideigl. Nemzgyűl-ben. 1945 végén kulcsszerepbe került, megnyerve az 1945. X. 7-i bpi községi, majd a XI. 4-i ogy. választásokat, 57%-os szavazati aránnyal. A győzelemhez jelentősen hozzájárultak kat. és prot. szervezetek. A FKgP a nemzeti erők gyűjtőpártjaként pol. szerepléshez juttatott más szervezeteket, beleértve az akadályozott →Kereszténydemokrata Néppártot, amelynek 5 képviselői helyet biztosított a parlamentben. A szovjet megszálló hatóság beavatkozásai, a kikényszerített koalíció a baloldali pártokkal, a komm-k irányította Baloldali Blokk támadásai, koholt perek, majd 1947. II. 25: Kovács Béla SZU-ba hurcolása eredményeként a párt elleni „szalámipolitika” célt ért, a Kisgazdapárt a belülről bomlasztó illegális komm-k és megalkuvók kezébe került. Nem oszlott fel, de tevékenységét 1948 őszén kénytelen volt abbahagyni. Vezetői börtönbe kerültek v. száműzetésbe vonultak. Hasonlóan jártak a Kisgazdapártból kiszoruló és pártként megalakult frakciók, így Sulyok Dezső Szabadságpártja és Pfeiffer Zoltán Magyar Függetlenségi Pártja, sőt →Barankovics István →Demokrata Néppártja is. A Kisgazdapárt működésének újraindítása 1956. X: csak rövid időre, majd ténylegesen 1988-tól vált lehetségessé. N.D.

Félbemaradt forr. Kat. Szle kiadása. Róma, 1990:256. (Varga József: A kisgazdapárt tört. jelentősége) - Új Idők lex. XV-XVI:3855.