királyi tanács, országtanács (lat. consilium regni): a királyság megalapításától az országos politikát meghatározó szerv. - Eredete a fejed. időkbe nyúlik vissza, mert az uralkodók mindig szükségesnek érezték, hogy intézkedéseiket a környezetükkel megbeszéljék. Az orsz. hatalmasaival való megtárgyalás az intézkedés megtartását biztosította, hozzájárulásuk (consensus fidelium) a végrehajtásért kezeskedett, mivel a hivatalviselő udvari főméltóságok mellett az udvaron kívül álló előkelők is tagjai voltak. Így volt ez már a meroving és a karoling időkben is, amikor azokat, akiket gyakrabban hívtak meg tanácsadás végett, tanácsosoknak (consiliarius) nevezték. - A m. kir. nem volt köteles összehívni ~át, de az urak hűbéri kötelessége tanácsot adni, őt ily módon támogatni. A kir. akkor kérte ki a ~ véleményét, amikor valami újítást, az eddigi szokásokkal ellenkező dolgot akart életbe léptetni, v. arról akart tudomást szerezni, hogy mi a gyakorlat valamely kérdésben. - A rendek kialakulásával mindenütt megkezdődött az a törekvés, hogy a ~ összetételét befolyásolják, fontosabb ügyekben az uralkodót a ~ hozzájárulásához kössék, alkotmányos intézményt formáljanak belőle. - A ~ hatásköre az uralkodó és a rendek közötti hatalmi helyzettől függött. A rendek sehol sem tudták az uralkodót hosszabb időn át a ~ szavazatával korlátok közé szorítani, csak gyenge uralkodó alatt használták föl a ~ot hatalmuk növelésére, anélkül, hogy az államnak állandóan működő alkotmányos szervét tudták volna kifejleszteni belőle. - A ker. kirság jellegéből, mely az uralkodót a joghoz és újítások esetében alattvalói hozzájárulásához kötötte, következett, hogy a ~ I. (Szt) István idejétől szerepel alkotmányunkban; ő az Intelmekben figyelmeztette fiát a ~ fontosságára, „mert a ~ állít kir-okat, kormányoz orsz-okat, védi a hazát, egyeztet ki harcokat, vívja ki a győzelmet, űzi el az ellenséget, szerez barátokat, építi a városokat és rontja le az ellenség táborát” (7. f.). Törv-eiben ismételten hivatkozott a ~ra (regalis senatus, consilium), melynek „kérésére” v. „elhatározása szerint” adta ki egyes intézkedéseit. Hasonlók találhatók I. (Szt) László (ur. 1077-95) és Könyves Kálmán (ur. 1095-1116) törv-eiben. - Az egyh. és világi főemberekből, az udvar tisztviselőiből álló ~ nemcsak a törv-hozásnál működött, hanem az uralkodó más intézkedéseiből is részt kért. - Nagyobb adományoknál is csaknem mindig szerepel a ~ beleegyezése, mely mintegy szentesíti a kir. intézkedést. Az →Aranybulla 11. cikke szerint idegenek csak a ~ beleegyezésével nevezhetők ki méltóságokra. - A 14. sz. okl-ekből kitűnik, hogy a ~ hatáskörében megtalálható mindaz, ami a kir. hatalom gyakorlásához tartozik. Fontosabbak: 1. törvényhozás: kir. rendeletek kiadása; 2. méltóságok, hivatalok betöltése; 3. külügy: követi megbízások, külf. követek fogadása, szerződéskötés idegen orsz-okkal; 4. hadügy: hadfölkelés, várak eladományozása, várépítésre adott engedélyek; 5. pénzügy: adókivetés, pénzverési regále és más kir. jövedelmek bérbeadása; 6. közgazd.: kiviteli tilalmak, vám- és vásárügy, árumegállítási jog; 7. az igazságszolgáltatásban a kir. és a főbírák bírótársai; 8. kegyúri jog: eladományozása, pp-ök kinevezése; 9. belügy: közig. ter-ek megváltoztatása, kiváltságos ter-ek létesítése, városi kiváltságok; 10. birtokadományozás, lemondás az adománybirtok visszaháramlásáról, pallosjog és más kiváltságok engedélyezése; 11. közvetítés a nagyurak, ill. a nagyurak és a kir. közt, hűtlenségbe esett részére kiadandó kegyelem kieszközlése. - Legfontosabbá vált a ~ működése interregnum idején, amikor a trón üres, v. a kir. ideiglenesen gátolva volt jogai gyakorlásában. Ilyenkor a ~ önállóan gyakorolta csaknem az egész kir. hatalmat. Mária kirnő fogsága idején, 1386: a ~ ogy-t hívott össze. A köznemesség, fölismerve a ~ fontosságát, be akart abba jutni. Elhatározták: 1. a kir. ~át nemesekkel is egészítse ki, ha újításokról van szó v. zavarok törnek ki az orsz-ban; 2. a tanácsosokat esküvel kötelezzék, hogy nemcsak a kir. és a maguk hasznát nézik, hanem az orsz. és a sztkorona, vagyis a kir. hatalom javát közösen szolgálják; 3. a kir. esküvel kötelezze magát, hogy ha a tanácsosok közül valamelyik hamis és az ígérettel ellenkező tanácsot adna, kizárja a ~ból. Eredménytelen törekvés volt ez arra, hogy a ~ rendi szervvé váljék. Mikor Zsigmondot bárói 1401. IV. 28-X. 29: fogságban tartották, a ~ urai mint a rendek képviselői adtak ki okl-eket: „Praelati, barones et regni Hungariae proceres universi” kezdettel. A hatalmat a sztkorona fölhatalmazásából (auctoritate iurisdictionis sacrae coronae) gyakorolták, melyből a kir. jogok erednek. Az interregnum idejére megvésették a szt korona pecsétjét, s ezzel erősítették meg kiadmányaikat. - I. Ulászló halála (1444) után működött legtovább önálló hatáskörben a ~ v., mint az irod. nevezi, az országtanács (consilium regni). Elkészíttette az orsz. pecsétjét (sigillum praelatorum, baronum et nobilium regni Hungariae), csak a kir-t megillető módon, vörös viasszal pecsételt, és rendeleteinek külső formája egyébként sem tért el a királyiaktól. A ~ Hunyadi János kormányzósága idején (1446-52) önállóan működött. - I. (Hunyadi) Mátyás uralkodása alatt (1458-90) a ~ visszaszorult Anjou-kori szerepére, de Mátyás halála után először a kir. bírói tanácsa tagjainak számát határozták meg, s abban a köznemesi ülnököket juttatták többségre (1495:8. tc.: 3 főpap, 3 főúr, 14 köznemes; 1498:7. tc.: 2 főpap, 2 főúr, 16 köznemes). Ezeket a kir. és az orsz. egyetértőleg választotta meg és a kir. fizette. Orsz-os érdekű dolgokban a kir. a köznemesi ülnökök felét hívta meg ~ába. Az 1500:10. tc. arra kötelezte a kir-t, hogy a ~ felét félévenként váltakozva állandóan maga mellett tartsa, így a ~nak minden ügybe beleszólása volt. A tanácsosok, akiket 3 évre az ogy. választott meg, esküt tettek, hogy a kir-hoz híven és az orsz. érdekében fognak eljárni. Ha valamelyik időközben meghalt, helyét a kir. a többi beleegyezésével töltötte be. 1507: a tanácsosok függetlenségének biztosítása érdekében már a rendek vállalták fizetésüket. Ha a kir. valamit tudtuk nélkül intézne el, az ne legyen érvényes. Ha valamelyik tanácstag az orsz. szabadsága és java ellen cselekednék, azt a választott ülnökök jelentsék az ogy-nek, hogy az személyében és vagyonában megbüntesse. II. Lajos alatt (1516, 1518, 1525) újabb törv-ek biztosították a köznemeseknek a többséget. - Felelős ~csal korlátozott monarchia felé indult meg tehát a fejlődés a 15/16. sz. fordulóján. Kezdődő életbeléptét bizonyítja a választott „ülnökök és tanácsosok'” gyakori előfordulása a II. Lajos-korabeli okl-ekben. - A tanácskozásokon a kir., néha a kirné, a kir. távolétében legtöbbször a főkancellár elnökölt. Az ügyeket a ~ban előadók ismertették, s ők intézkedtek az okl. kiállításáról. Az előadók kiválasztásában részben tárgyi, részben ter. szempontok érvényesültek. A 15. sz. elejétől a pénzügyeket a →kincstartó, a városiakat a →tárnokmester, az erdélyieket az →erdélyi vajda, a vm-k ügyeit a →főispánok terjesztették elő. **

Eckhart 1946:96.