Magyar Katolikus Lexikon > K > királyi kancellária


királyi kancellária (lat. cancellaria regis): a középkori magyar központi kormányzat oklevélkiadó hivatala III. Béla (ur. 1172-96) idejétől 1526-ig, a legfőbb →hiteleshely. - Hatáskörébe tartoztak az írásbeliséget igénylő közigazgatási, adományozási, bíráskodási, diplomáciai ügyek. Szt István (ur. 997-1038) korából maradt ránk néhány kir. okl. (10, ebből 6 hamis, és a többi sincs meg eredeti alakjában), melyeket II. Henrik (ur. 1002-24) kancelláriájából jött jegyzők írtak. A m. ~ elődje a →királyi kápolna, mely eredetileg csak pecsételte (nem kiállította) az okl-eket. Az írásbeliséget 1185 k. III. Béla kir. (ur. 1172-96) rendelte el, ettől kezdve a kir. mellett állandóan volt egy →kancellár. - Minthogy a 13. sz: az udvarból eltávozott kancellár megtartotta c-ét, magas egyh. állásban azonban nem foglalkozhatott a hivatallal, helyette →királyi alkancellár vezette a ~t. 1250 u. az ő kezéből kerültek ki az okl-ek, s a kancellári állás nemegyszer betöltetlen maradt. Az 1260-as évektől működtek a ~ban jegyzők. - Az Anjouk idejében (a 14. sz-tól) új tisztség a ~ban a titkos kancellár, akivel szemben a kancellár főkancellári címet viselt. A ~ ettől kezdve 2 oszt-ra oszlott: a nagyobb és a titkos ~ra. Az utóbbiban a titkos pecséttel erősítették meg az okl-eket. Főleg akkor vált el a kettő egymástól, ha a kir. külföldön tartózkodott. Ilyenkor a titkos kancellár a kir. kíséretében működött. - I. (Hunyadi) Mátyás (ur. 1458-90) alatt a nagyobb ~ szorosabb kapcsolatba jutott a kir. tanáccsal, s szerepe egyre jelentősebb lett. Mátyás 1484: a fő- és a titkos kancellári méltóságot egyesítette: a kancellár írta alá a fontosabb okl-eket, a titkos kancellária élére a „királyi jelenlét helytartója” néven új tisztviselőt állított, aki az udvar egyik főbírája is volt. A ~ban a főkancellárral szemben visszaszoruló alkancelláron kívül főjegyzők működtek, akikből később az első hivatásos bírák lettek. - 1526 u. a m. ~ fölbomlott, az ügyek intézése Bécsbe, a Hofkanzlei, az →udvari kancellária hatáskörébe került. **

Eckhart 1946:102. - MTF I:251.