🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kila
következő 🡲

kila, kile: száraz anyagok mérésére szolgáló török eredetű űrmérték. - Első okleveles előfordulása m-ul: 1572. Dongás faedényből lett gabonamérték. A hódoltsági ter-en használták, s e részeken sokfelé megmaradt a 19. sz-ig. 34,9-181,8 kg, gyakrabban 46,56 kg búza volt. 13 alegysége közül a pesti ~ 83,12 kg búza. B.I.

Bogdán 1991.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.