Magyar Katolikus Lexikon > K > kicsinyek


kicsinyek: Már az ÓSz-ben volt a héb. katan, 'kicsi' szónak 'fiatal', 'csekély', 'gyenge', 'jelentéktelen' és 'alázatos' értelme is (pl. Ám 7,2; Iz 36,9; 60,22; 1Sám 15,17; Abd 2; Jer 49,15). Ilyen átvitt jelentésben találjuk a ~et az evang-ban is, főként Mt-nál. 10,42: a tanítványok a ~, mert sem rangjuk, sem hatalmuk nincs, ezért a világ szemében semmik; vö. Mk 9,41. Mt 18: 3x is találkozunk a kifejezéssel (18,6 = Mk 9,42 = Lk 17,2; Mt 18,10.14); minden esetben azokat jelenti, akiknek a közösségben nincs tekintélyük, jelentőségük, megvetettek, a hitük egyszerű és talán gyenge is, ezért nem szabad okot adni nekik a botránkozásra, de megvetni sem szabad őket, mert Isten akarata az, hogy egy se vesszen el közülük. - Jézusnak Keresztelő Jánosra vonatkozó mondása (11,11 = Lk 7,28) nem világos: ki a legkisebb (a kisebb) a mennyek orsz-ában, aki nagyobb a Keresztelőnél, aki a legnagyobb az asszonyok szülöttei között? Ha Ker. Jánost már a kezdetét vevő Isten orsz-ához tartozónak (Mt 11,12; Lk 16,16) kellene tekinteni, akkor lehetne Jézus a kisebb (értsd: a fiatalabb), aki a valóságban a legnagyobb Isten eszkat. uralmában. **

BL:972.