kettős honfoglalás: elmélet, mely szerint a 9. század végén betelepülő magyar törzsek a Kárpát-medencében finnugor, azaz magyar nyelven beszélő népességet találtak, a →hét törzs érkezését tehát meg kellett előznie egy előző →honfoglalásnak. - A ~ elmélete jóval →László Gyula (1940-es években megsejtett és az 1980-as években kifejtett) elmélete előtt, már a kk-ban megfogalmazódott. - 1. Anonymus 1200 k. a →Gesta Hungarorumban (50-51. f.) a →székelyekről mint Attila kir. népéről írt. 1282-83: Kézay Simon →Képes Krónikájában a hun-m. rokonságot ismertette, a →hunok, azaz a m-ok már az 5. sz: megjelentek a Kárpát-medencében (26. f.: „Az Úr megtestesülésétől számított 677-ben, száznégy évvel Attila magyar király halála után ... miként a rómaiak krónikájában meg van írva, a magyarok másodszor jöttek ki Scythiából”). - 2. Az ó-orosz →Nyesztor-krónika 1377 k. Kijev-Rusznál átvonuló fehér és fekete ugorokról (m-okról) írt, évszámhoz nem köthetően. Nagy Szülejmán (ur. 1520-66) udvari emberének, Mahmúd kergyümánnak (tolmácsának) Tarih-i-Ungurusa ('Magyarok története') Hunor népének nyelvéről közölt adatai igazolják László Gyula elméletét, aki két ősi (eddig nem kutatott) nyelvjárás létét is föltételezte. - 3. A 19-20. sz. kutatói közül marjalaki Kis Lajos, Simonyi Dezső és Nagy Géza is foglalkoztak a ~ lehetőségével. Marjalaki Kis a →szkítákban, ill. a →szarmatákban vélte föllelni az első honfoglalásban résztvevő m-okat. Simonyi szerint az avarok előtt, az 5. sz. bolgárokkal együtt érkeztek m-ok a Kárpát-medencébe. Nagy Géza a 7. sz-ra tette a mság első megjelenését a Kárpát-medencében (László Gyulához hasonlóan). - 4. A ~ elméletét erősíti a tény, hogy a 670-es években beköltöző népességet ugyanúgy onogurnak (on, 'tíz', ogur, 'nyíl') nevezték a Ny-eu. krónikák, mint ahogy a mság neve is számos eu. nyelvben (Ungar, venger, ungaro, hongrois, Hungary) e szóból vezethető le. Az avarokról szóló tudósítások egyikében, II. (Német) Lajos (ur. 843-876) ném-róm. cs. 860: kelt okl-ében fölbukkant az ungar név korai ném. alakja, a wangar. - 5. László Gyula elméletének igazolására az említett írott források mellett régészeti, embertani és nyelvi érvek tömegét sorakoztatja föl, de fölhasználja más tud-ok képviselőinek (Kniezsa István, Csallány Dezső, Szőke Béla, Lipták Péter) eredményeit is. -

6. A ~ elméletét a hazai →urbánusok és →marxisták elutasították/elutasítják, de érveit 2001-ig cáfolni nem tudták, az oktatásban legföljebb gunyorosan elmarasztalják, ezért a vita gyors lezárása nem várható. A kutatásoknak választ kell adniuk olyan kérdésekre, mint: a) hogyan lehetséges, hogy a 9. sz. végén betelepülők a honfoglalás idejét megérő avar tömbökre nem telepedtek rá, temetőik elválnak, ugyanakkor a hely-, földrajzi- és dülőnevek kevés kivétellel finnugor eredetűek? Az avar és a korai m. temetők kistájanként is, országrészenként is kiegészítik egymást, az idegen (pl. a szláv) sírok elkülönülnek azoktól. - b) A 9-13. sz. arab, perzsa és bizánci források a m-okat török fajú és nyelvű népként (turk, badzsgird, básgird, básgirt, baskirt) említették, amit megerősít az is, hogy a betelepülő →hét törzsből csak a Nyék és Megyer törzsnek van finnugor neve; a többi 5 törzs, ill. a csatlakozó kazár-kabarok, majd a beáramló török fajú és nyelvű úz, besenyő, kun elemek jelentős nyelvi túlsúlya mellett miként lehetséges, hogy a magyarság ma finnugor nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszél, és nem valamilyen tör. nyelvet? - c) Mi az oka annak, hogy az avarság jelenléte az egy (föltételezett) Várkony helynéven kívül nem mutatható ki (más népektől eltérően, pl. szlávoktól, D-erdélyi bolgár-törököktől)? F.I.T.

Czeglédy Károly: Nomád népek vándorlása Napkelettől Napnyugatig. Bp., 1969. (Kőrösi Csoma Kiskvtár) - M. őstört. tanulm-ok. Uo., 1977. (László Gyula: Kovrat kagán fiainak tört-éhez. Megjegyzések a ~ forrásainak értelmezéséhez.) - The Cambridge History of Islam. Ed. P. M. Holt, Ann K. S. Lampton, Bernard Lewis. Cambridge, 1980. - Képes Krónika. Bp., 1986. - László Gyula: Őseinkről. Tanulm-ok. Bp., 1990. - Anonymus: Gesta Hungarorum. Béla kir. névtelen jegyzőjének kv-e a m-ok tetteiről. Békéscsaba, 1996. - Terdzüman, Mahmud: Nagy Szülejmán udvari emberének m. krónikája: a Tarik-i Ungurus és kritikája. Ford. Hazai György. Bp., 1996. -- Szádeczky-Kardoss Samu: Az avar tört. forrásai 357-től 806-ig. Uo., 1998. (Magyar Őstört. Kvtár)