keresztes háború: 1. tág értelemben hadi vállalkozás, melyet egyházi hatóság indított vagy szentesített a keresztény vallás védelmére vagy terjesztésére. Nagy Károly (ur. 768-814) →szászok elleni háborúi pl. nem tekinthetők ~nak, mert bár a pogányok megtérítése és az Egyház védelme volt a céljuk, nem egyh. hatóság égisze alatt indultak. ~ jellegűek voltak 1147: a ném-vend harcok, majd 1250 k. a lívlandiaknak a poroszok ellen viselt háborúi. Kifejezetten ~ volt 1208-28: az →albigensek elleni hadjárat. XXII. János p. ~t hirdetett Bajor Lajos ellen, VI. Orbán VII. Kelemen ellenpápa ellen, majd több ~t indítottak a →husziták ellen is. - 2. szoros értelemben a 9-13. század hadjáratai a Szentföld fölszabadítására. Előzmények. A keresztes hadjáratokat szélesebb keretben kell vizsgálni: ezek ugyanis egyben Eu. Ázsia elleni harcának egyik szakaszát is jelentik. Emellett a ~ első sikerei jól mutatják a Nyugat egységes föllépésének eredményességét, ill. az utolsó hadjáratok a Ny-i áll-ok összefogásra-képtelenségének következményeit, melyeket a török föltartóztathatatlan terjeszkedése, s Mo-on 150 éves uralma követett. - A harc Eu. és Ázsia között akkor kezdődött, amikor Eu. a →hellénizmus eszméiben öntudatra ébredt, és szembe tudott helyezkedni a →perzsa birodalomban megtestesült K-i világgal. A →médekkel folytatott háborúkban Görögo. visszaverte Ázsia támadását (Kr. e. 490-469). →Nagy Sándor (ur. Kr. e. 336-323) alatt a hellénizmus fokozatosan legyőzte a perzsa birod-at. Eu. határai ekkor az Indus folyón túl voltak. Az ázsiai ellenhatást a →pártusok képviselték, akik Kr. e. 129: visszaverték a hellénizmust az Eufrátesztől Ny-ra. Kr. u. 395-ig Róma védte ezt a határt, előbb a pártus, 224-től a szasszanida Irán ellen. A harc Róma és az iráni világ között sajátos színezetet öltött, s a keleti kérdés arculata megváltozott, amikor I. (Nagy) Konstantin cs. (ur. 306-337) ker. lett. Ezzel a birod. K-i részében a ker. vallásnak egyre nagyobb szerep jutott az állam életében. A Római Birod. (bár Konstantinápoly a székhely) a kerséggel, Irán a szasszanida restauráció (224) után a mazdeus hittel (→zoroasztrizmus) azonosult. Eu. és Ázsia szembenállása, ami eddig etnikai és kult. probléma volt, ettől kezdve vallási ellentétté vált. - A perzsák 614: elfoglalták →Jeruzsálemet, és elrabolták a →Szent Kereszt-ereklyét. 622-628: a K-i rész császára, Hérakleiosz (ur. 610-641) háborút vezetett a szasszanida kir., II. Khoszroesz ellen, 630: visszaszerezte a szt ereklyéket, s ünnepélyesen vitte a Szt Sír-tp-hoz. Ez volt a ~k bevezetése. - A bizánci állam gyöngülése és az →iszlám előretörése következtében Kis-Ázsiát 1070-81: a szeldzsuk törökök majdnem teljes egészében meghódították. A közvetlen okok, melyek az események előre nem látható sorozatát, a ~t kirobbantották, a zarándokok bántalmazása, legyilkolása, a zarándokhelyek elpusztítása, a zarándoklatok megtiltása volt. - A zarándoklatok már a 4. sz: megmozgatták a ker. népeket. Sokszor nemcsak egyének, hanem egész zarándokmenetek keltek útra, s számuk (részben a →clunyi reform hatására is) az ezredfordulón különösen is megszaporodott. Az első hadjáratok idején a vezeklés és a vértanúság elnyerésének vágya lelkesítette és gyűjtötte a harcosokat. Nem kevesen csupán a zarándok fölkészültségével, különösebb hadi tudomány nélkül álltak a kereszt zászlaja alá. Később azonban mind jobban előtérbe kerültek a pol. és a hódítás szempontjai, s a szervezési hibák miatt föllépő élelmiszerhiány zsákmányszerzésre, rablásra késztette a harcosokat, ami erkölcsi széteséshez vezetett, és a ~ eredménytelenségének egyik fő oka lett. -

Nyugat nem a ~k kapcsán fogott fegyvert először az iszlám ellen. A ker. és muszlim világ az Ibériai-fszg. meghódítása (711-718) óta szemben állt egymással. Ezt követték Szicília, D-Itália egyes részei ellen intézett iszlám támadások, majd 846: a római Szt Péter-baz. kifosztása. A sp. fszg-en a ker. reconquista már régóta folyamatban volt, főként fr. segítséggel. Toledo visszavétele 1085: erősítette a ~k eredményességébe vetett hitet. A muszlimok szt háborújára, a →dzsihádra, melyet közel 500 é. hirdettek meg Mohamed első követői, Eu. most válaszolt: VII. Gergely p-t (ur. 1073-85), akinek a hispán reconquista szívügye volt, egyelőre lekötötte a IV. Henrik ném-róm. cs-ral (ur. 1056-1106) folytatott küzdelem (→inveszitúra-harc). A szt helyekre vonatkozó terveit ezért csak II. Orbán p. (ur. 1088-99) kezdte megvalósítani, aki a hit szempontjain túl látta azokat az előnyöket, melyek a normann fegyveresek és más, Eu-t nyugtalanító erők lekötéséből (a kerség ellenségeivel való szembeállításából) származott. Emellett mint az Egyh. Állam feje azt is látta, hogy a kezdeményezések kézbevételével s a különböző nemzetekből toborzott harcosok ~ban való összefogásával pol. téren a Ny-i kerség vezető személyiségévé válhat. - A ~kat tört. kronológia alapján 6 csoportba sorolják: →keresztes hadjárat. **

Áldásy: A ~k tört. Budapest, 1924. - KL III:49. - Bálint-Barna 1994. - Török I:305.