Magyar Katolikus Lexikon > K > katolikus nagygyűlés


katolikus nagygyűlés, 1848-: egy ország vagy országrész katolikusainak összejövetele időszerű egyházi és társadalmi kérdések tudatosítására és megoldására. - A polg. átalakulásért folytatott küzdelem szinte minden eu. orsz-ban (legalábbis az új, föltörekvő és hangadó társad. rétegeknél) erőteljes egyh-ellenességgel párosult. Az Egyh. a 19. sz. utolsó harmadáig nem is igen tudott e kihívásra válaszolni. Ezekben az években nagyon sok orsz-ban →kultúrharc bontakozott ki, amelynek célja az új polg. áll-okban az áll. és az egyh. teljes szétválasztása volt. Ez a harc az Eu-n kívüli áll-okban időnként véres eszközökkel folyt, és teljesen új helyzet elé állította az egyh-at. Közép-Eu. államaiban a kor kat. egyh-ának teljesen új módszereket kellett találnia, hogy kivédhesse az ellene irányuló támadásokat, s eszmei és gyakorlati téren egyaránt eredményesen szállhasson szembe a liberális v. termtud. propagandával. - 1. A széttagolt No. kat-ainak összefogására már az 1848. X-i forr. napjaiban Mainzban rendezték meg az első ún. német katolikus napot. A mainzi rendezvény egy máig ható, óriási hagyományú sorozatnak lett az őse, ahol az évenként összeülő ném. kat-ok időszerű, legfontosabb problémáikat vitatták meg, s javasoltak azokra megoldási módokat. E ~eket igyekeztek mindig más-más városban megrendezni, s ezzel a ném. kat-okat mozgósítani. - 2. Ausztriát az 1890-es években érte el az Egyh. helyzetét, pozícióit veszélyeztető válság. Leginkább az „el Rómától” mozg. jelentett nagy kihívást, s a századforduló körül már az osztr. kat-ok is tartottak a ném-hez hasonló ~eket, amelyek itt is és Olo-ban is egyben a kialakuló kerszoc. mozg. fórumaivá is váltak. - 3. A kultúrharc az 1890-es években az →egyházpolitikai törvények körüli küzdelmekben Mo-on is lezajlott. Az első és nagyobbrészt vidéken tartott ~ek pol. jellegűek voltak, hiszen az egyh. reformtörv-ek elleni tiltakozásra szervezték őket a későbbi →Katholikus Néppárt alapítói. Az első mo-i ~t 1893. II. 20: Sopronban tartották, azután Komáromban, Pozsonyban, Szabadkán volt ~. →Zichy Nándor és →Esterházy Miklós Móric látták, hogy a ~, a kat. tömegek mozgósítása hatásos fegyver, így 1894. I. 16-ra a pesti Vigadóban hívták össze az első főv. ~t. Vaszary Kolos hgprím. megnyitó beszédében leszögezte, hogy a kat. Egyh. nem kér kiváltságokat, mert, mint mondta, mi „alkalmazkodni tudunk hazánknak megváltozott viszonyaihoz, de a hit és erkölcs dolgában... a század korszelleme előtt meg nem hajolhatunk”. A gyűlésen előadások hangzottak el a kat-ok kötelességeiről a magán- és közéletben, az autonómia ügyéről, a polg. házasságról és a kat. nevelés dolgáról. - A Mo-i Kat. Körök és Olvasóegyletek Orsz. Szöv-e 1899 végén határozta el, hogy 1900: a m. kerség 900. évford-jára ném. mintára „igazi”, több napig tartó orsz. ~t szervez. A gyűlésre egyaránt vártak papokat és világiakat, szegényeket és gazdagokat, de a ffiak 4 K-s rendes és a hölgyek 2 K-s pártoló tagdíja kétségessé tette, hogy azon minden társad. réteg képviselői egyformán részt vehetnek-e. Az 1900. VIII. 17: megnyílt első gyűlésen a Vigadóban kb. ötezren vettek részt. - Ezután 1913-ig folyamatosan követte egymást 12, ősszel tartott ~. 1905: a koalíciós válsággal kapcsolatos belpol. forrongás miatt, ill. 1912: maradt el, amikor a m. katolikusság képviselői a bécsi Nemzetközi Euch. Kongressz-on vettek részt. A két vh. között, ill. már a háborús években 19 ~t, 1947: Orsz. Nemz. Mária Kongresszust tartottak. 1894-1947: a területi gyűléseket nem számolva 33 ~ volt, 1907: Pécs (→pécsi katolikus nagygyűlés) és 1909: Szeged kivételével mindig Bpen, a Vigadóban, egyszer az Iparcsarnokban. - A ~ programja viszonylag állandó volt. A hgprím. v. valamelyik főpap tartotta a Veni Sanctét, utána minden napon egy-egy nyilvános ülésen fölkért előadók főreferátumot tartottak. 3-4 csop-ban külön üléseztek a kat. közügyi, hitbuzgalmi-karitatív, tud-műv-irod., kat. nevelésügyi, esetenként kerszoc. szako-ok. Az előterjesztéseket az egyes szako-ok tárgyalták meg, és az elfogadottakat a ~ határozataként hozták nyilvánosságra, s benne a legfontosabbnak vélt kérdésekre javasoltak v. kértek megoldást, részben a ppi kartól, részben a kormányzattól. - Az I. vh. előtti ~ek a hazai liberális, radikális és konzervatív erők közötti éles pártharcok közepette kezdődtek. A közvélemény ezért jó ideig csupán néppárti gyűléseknek tekintette azokat, s a radikális sajtó ennek megfelelően az ún. konzervatív klerikalizmus zászlóbontása miatt igen élesen támadta őket. Esetenként ellentüntetésekkel szándékosan megzavarták a rendezvényeket. Kezdetben a ~ek valóban nem azt mutatták, hogy itt az egyetemes m. katolikusság ünnepi rendezvényéről van szó. Az első ~en a főpapoknak is csak egy része volt jelen, a betegeskedő Vaszary Kolos lényegében nem szerepelt. A viszonylag nagyszámú arisztokraták mellett föltűnően csekély volt az értelmiségiek részvétele, s ált. az előadók között kisebb szerep jutott a világiaknak. A vidéki kat. lakosságot uakkor nagyszámú, de passzív résztvevő képviselte. Mivel a liberális, radikális nézetek a városi értelmiség körében hódítottak, a ~ egyik fő programja a kat. értelmiség öntudatra ébresztése volt. A határozatok a tud-ban, a sajtóban erősíteni kívánták a kat. pozíciókat (a kat. főisk. egyes-ek orsz. tömörítése v. egy kat. egy. alapítása). - A ~ekkel kapcsolatban alakultak meg különböző orsz. szöv-ek is, mint pl. 1901: a →Magyarországi Katolikus Egyesületek Országos Szövetsége, v. 1904: a →Keresztény Szociális Egyesületek Országos Szövetsége. Amikor az egyes ~ek után kinyomtatták azok anyagát, az →Országos Katolikus Szövetség értesítőjének mindig bőséges lapszemléjében szó szerint közölték a radikális sajtó legélesebb támadásait is. - Az 1910-es évek elejére a ~ek már egyre inkább megközelítették eredeti céljukat: a m. katolikusság mozgósítását, öntudatra ébresztését és a valóban égető kérdések tárgyalását. 1910: a gyűlés záróbeszédében Mailáth Gusztáv Károly erdélyi pp. hívta föl a figyelmet a kat. értelmiségre, s úgy látta, hogy bár javult a helyzet, mégis „mikor kint a közéletben kellene helytállni a Krisztus védelmében, akkor megtizedelve mutatkoznak meg a templom rendes látogatói is. Úgy viselkedik a mi katolikus intelligenciánk, mintha az Anyaszentegyházzal való kapcsolat valami tiltott viszony volna, még a jobbak is csak a templom félhomályában vallják magukat hívőknek.” Érdekes az a következtetése is, hogy a világiak szerepének erősítése nélkül az Egyh. aligha tud helyzetén javítani. 1913: az új prímás, Csernoch János mutatott rá kritikusan a ~ek, ill. ált. a ker. mozg-ak nagy gyengeségére: „a tervszerűen vezetett, erőteljes keresztény munkásmozgalom hiányára”. Csernoch ekkor fő tevékenységi iránynak már a szociálpolitikát jelölte meg, a bekövetkező események azonban e kései törekvés megvalósítására nem adtak már időt. A földkérdés, a parasztság helyzete csak ritkán került elő a ~eken, de jó javaslatok születtek e tárgyban is: pl. az egyh. nagybirtok bérbeadásáról ker. kisgazdáknak, v. 1913: Révész István kecskeméti plnos beszéde, aki az alföldi parasztság helyzetéről kimondta: „Veszélyt, tüzet kongatok én most, hát nem cifrázom, hanem ébresztek és kitűzöm a vésztjelző vörös zászlót, hadd lássa meg mindenki... hogy honnét fenyegeti a legnagyobb veszély ezt az édes magyar hazát”. - Az I. vh. után más helyzetben folytatódott a ~ek sorozata. A korábbi időszaktól eltérően itt már nem egy liberális pol. kurzussal vitatkozva, hanem az ún. keresztény-nemzeti kormányzattal mintegy karöltve, annak támogatásával rendezték a ~eket. A rendezvények változatlanul mozgósító erejűek voltak, de csak a főv-ra korlátozódtak, és egyre inkább egysíkú ünnepéllyé váltak. - 1933: a 24. ~ az →Actio Catholica létesítésével és leendő föladataival foglalkozott. E korszak rendezvényein képviseltette magát a kormány, és a fő előadások mellett a legkülönbözőbb szervezetek saját gyűlést is tartottak (ffiak, nők, egy. hallg-k, leányifj. és más díszgyűlések, az 1930-as évektől a rendezővé vált AC nagytanácsa és többek között a →KALOT és a →Katolikus Leánykörök Szövetsége orsz. gyűlései). A ~ek célja és eredménye 1943: Czapik Gyula szerint: „A magyar katolicizmus öntudatára ébredt ereje nagy lehetőségének”. - 1947. X. 4-7: rendezték meg az Országos Nemzeti Mária Kongresszust, amely a korábbi ~ek folytatása volt, új, megváltozott tört. helyzetben. A →Mária-év kezdetének számító rendezvény megnyitója a Szt István-baz. előtt volt tízezer résztvevővel és körmenettel a domonkosok Thököly úti tp-ától a Regnum Marianum tp-ig. A rendezvényen a bpi Pázmány Tudegy. tanácsát 6 prof. képviselte. A főv. ifj. gyűlésén az egy. hallg-k követeléseit összefoglaló nyilatkozatot fogadtak el. Az egyhközs-ek orsz. értekezletét a Sportcsarnokban tartották, melynek határozati javaslatai között szerepelt egy új Szent István Tudományegyetem fölállításának terve Egerben (→egri katolikus egyetemalapítási kísérletek), valamint egy kat. napilap indítása. Mindszenty József szerint az említett értekezlet előkészítője lehet „a régóta várt katolikus autonómiának”. - A ~ek fontos és különleges szerepet töltöttek be a 20. sz. 1. felének m. egyhtört-ében. A ~eket Eu. számos országában ma is megtartják, más-más elnevezéssel. - A 2000. évben VII. 1-2: Bpen ismét rendeztek ~t, de a korábbiaktól eltérően nem egyhpol., szociális és társad. problémákkal foglalkoztak, hanem vallásos kultúrműsort adtak. Sz.L.

Révai XXI:493. - Mihalovics 1942:203. - Új Idők lex. XV:3699. - Orsz. Kat. Nagygyűlés 30. 1942. X. 2-8. Bp., 1942; 31. 1943. X. 1-6. Uo., 1943.