Magyar Katolikus Lexikon > K > kategóriák


kategóriák (a gör. kathegorein, 'vádol', 'kimond', 'állít' szóból; lat. praedicamenta): A. logikailag: a legfelső állíthatósági módok. - B. ontológiailag: a véges lét létmódjai, meghatározottsági formái. a) Az ún. →transzcendentáliák a lét minden formájára, minden létezőre érvényesek, ezért a ~ fölött állnak. - b) Az abszolút lét, Isten is ~-fölötti. Ha tehát szoktuk is mondani róla, hogy →magánvaló, ezt is csak ~-fölötti értelemben állíthatjuk, tehát, hogy önmagában fönnálló lét (esse subsistens), nem pedig olyan értelemben, hogy járulékai (akcidensek) volnának. - A bölcselettört. a kezdetektől számot ad a dolgokban benne szunnyadó sokféleségről, melyet a fil-ok igyekeztek rendszerbe foglalni. A ~ tanát Arisztotelész dolgozta ki: a ~ a legfelső, egymásra vissza nem vezethető állítási módok, egyúttal a létezők legátfogóbb osztályai. Arisztotelész szerint tíz kategória van: 1. állag, 2. mennyiség, 3. minőség, 4. viszony, 5. hely, 6. idő, 7. helyzet, 8. bírás, 9. cselekvés, 10. szenvedés. Minthogy a ~ metafizikai vonatkozásban a legfőbb létmódokat képviselik, két csoportra oszthatók: a szubsztancia, az önállóan létező (az 1. kategória), s az általa fennálló járulékok (a többi 9 kategória) osztályára. A kategória-elmélet arra mutat rá, hogy az osztályok, melyek alá az egyes dolgok rendelve vannak, véges számúak, s ez teszi számunkra lehetővé a megismerést, a dolgoknak a megfelelő faj és nem által történő meghatározását. - A →sztoikusok és Plotinosz a 10 arisztotelészi kategória helyébe 4-et vettek fel mint legfőbb fogalmat: 1. állag, 2. minőség, 3. módosulás, 4. viszony. Mindezek a létező, a valami közös fogalma alá tartoznak, kölcsönösen függnek egymástól, amennyiben minden következő a megelőző pontosabb meghatározása. - Aquinói Szt Tamás megpróbálta elméletileg is levezetni az arisztotelészi ~at. Az újkorban Spinoza, Locke, Hume ismét nem-arisztotelészi felosztást állítottak föl. Kant az ítélet formáinak megfelelően 12 kategóriát különböztetett meg, s ezek nem tárgyi, inkább értési struktúrák, amelyek lehetővé teszik a tapasztalást. 4 csop-ba osztja őket: 1. mennyiség, 2. minőség, 3. modalitás, 4. reláció. A →német idealizmus fölfogása szerint a gondolkodás meghatározottságai meghatározzák a valóságot is, a ~ mint →ideák a valóság létrejöttének is fő mozzanatai. Mélyreható, realisztikus fölfogáson nyugvó elemzést ad a ~ról Hartmann, ám, mivel a létet a világgal azonosította, nem ismerte el, hogy a transzcendentáliák túllépik a ~ körét. Heidegger ismét leszűkítette a ~ fogalmát: az emberek közti érintkezés létmódjait jelölik nála, míg az emberi lét alapvető létmódjait egzisztenciáléknak nevezte. →egzisztencia R.Z.

Bölcseleti Folyóir. 1892:209. (Kiss János: A ~ról) - Kecskés 1943:124. - LThK VI:55. - Tamás György: ~ logikája. Bp., 1975.