Magyar Katolikus Lexikon > K > katakomba


katakomba (a gör. kata kymbas 'verem, mélyedés mellett' kifejezésből): ): őskeresztény földalatti →temető. - I. A név eredete vitatott. Egy magyarázat a szót a régi rómaiakra vezeti vissza, akik a Via Appia melletti mély vermet nevezték kümbainak ('verem'), a vidéket kata kümbasznak ('a verem mellett'). Tény, hogy az →itinerariumok a 8. sz-ig csak Szt Sebestyén sírjával kapcsolatban használják a ~ szót, s ásatások föl is tártak a Via Appián a Sebestyén-~ mellett egy néhány sírkamrából álló, pogány eredetű temetőt. - A rómaiaknál a 12-táblás törvény tiltotta a →temetkezést a város belsejében, ezért a nemesi családok síremlékeiket a falakon kívül, az országutak mentén állították föl. A rabszolgák és plebejusok temetkezésére nem fordítottak gondot. A ker. rómaiak a rabszolgáikat is családtagnak tekintve őket is Rómán kívül fekvő birtokaikon temették el. A legtöbb római ~ eredete ide vezethető vissza, mert a hívek számának emelkedésével e családi sírboltok szűknek bizonyultak, s ekkor fordultak a hívek a zsidók által már addig is alkalmazott földalatti temetkezéshez. A családi sírboltból kiindulva a birtok terjedelmének megfelelően földalatti folyosókat vájtak, s ezek oldalfalába vágott mélyedésekbe, sírhelyekbe (loculus) fektették lepedőben, koporsó nélkül a halottakat. - Róma altalaja vulkáni tufa, mely könnyen bányászható, de ha levegő éri, megszilárdul, többnyire nem omlik be. Így egymás alatt akár 4 emeletet is meg lehetett nyitni, míg a talajvíz szintjét el nem érték. Ezért volt érdemes a temetőt dombhátra telepíteni. A kibányászott tufaport vakolat készítésére el lehetett adni. Néha megtörtént, hogy elhagyott tufaporbányát (arenarium) is átalakítottak temetőhellyé. A munkálatokat a sírásók (fossorok) végezték, akik egyúttal a temetők őrei is voltak. Idővel igen nagy tekintélyre tettek szert, nemcsak munkájuk, hanem helyismeretük miatt is, hiszen a bonyolult földalatti járatrendszerekben ők igazodtak el. - A ~k folyosóit 2 rendszer szerint vájták: rostély alakban, v. ág-rendszerben. A loculus fölé vájt boltív (arcosolium) már a hellyel való nagyvonalúbb gazdálkodást jelentette, nagyobb költséget tételez föl, a tehetősebbek kaptak ilyen sírhelyeket. Ha már minden hely betelt, új folyosót vágtak a meglévők alatt. Idővel a szomszédos ~kat összekapcsolták. A folyosók nyitásánál a fossoroknak figyelembe kellett venniök, hogy a környéken elérhető távolságban legyen víz, a törmelék elszállítható legyen, a folyosóba fényaknákat, szellőzőnyílásokat lehessen vágni.

- A ~k a →keresztényüldözések alatt menedékhelyek is voltak, a földalatti folyosókból álló ~kat a ker-ek gyülekező- és temetkezőhelyül használták. A rendes istentisztelet helye a városban, a pápák, papok házaiban volt, de vt-k ünnepein a szentmisét azok sírjánál, a gyászistentiszteleteket a holtak sírjai fölött tartották. A ~kban nemcsak vértanúk sírjai voltak, hanem a híveké általában. - Az Egyh. élt a temetkező társulatok törvényadta birtokszerző jogával, így a legtöbb római ~ elveszítette eredeti gazdájának nevét (tulajdonosa nevét viseli pl. a Praetextatus-~), s alapítójáról, v. a benne eltemetett legnagyobb vt-ról kapott új nevet. A 3. sz. végén a római egyh. tulajdonában 11 ~ volt, ami mutatja: a ker. temetkezési helyek közösségi tulajdonban voltak (ez megkülönbözteti a pogány temetkezési helyektől), a ker. tulajdonban levő ~kban csak ker-t temettek. - Róma közvetlen környékén 60-nál több ~ ismert, de Nápolyban, Szicíliában és É-Afrikában is léteznek ~k, bár jóval kisebb számban. - 258: a Valerianus- és 303: a Diocletianus-féle üldözés alatt a pogányok elkobozták a temetőket, de az üldözések megszűnte, 313 u. azok visszakerültek az Egyh. birtokába. A vt-k növekvő tiszt-e miatt a földalatti Róma még jobban kiterjedt, sírjaikat főként Damasus p. (ur. 366-84) kutatta és díszítette verses feliratokkal. Még az 5. sz. elején is nyitottak új járatokat. A sírásók nagy tekintélyre tettek szert, s a sírhelyek díja is igen megemelkedett. 410: Alarik pusztításai után csak kivételesen temettek ~ba. A →gótok és →longobárdok dúlásai sok ~t tettek tönkre, emiatt I. Honorius p. (ur. 625-38) a vt-k ereklyéit kiemeltette földalatti sírhelyeikről, és a temetői bazilikákba vitette. Az ereklyerablások miatt a pápák sorra kiürítették a ~kat, s a maradványokat lit. ünn. formában (translatio, →ereklyék átvitele) a város falain belüli bazilikákba vitték. A hívők lassanként elszoktak a ~któl, mert nem volt veszélytelen a város falain kívüli ájtatoskodás. A 10. sz. folyamán a legtöbb ~ról elfeledkeztek, a 14. sz: már csak négyet ismertek. Újrafölfedezésük a 17. sz: Antonio →Bosio, a 19. sz: Giovanni Battista de →Rossi nevéhez fűződik. -

II. Nevezetesebb római ~k: a Vatikáni domb alatt Szt Péter és az első pápák sírjai; a Via Appia mentén Callistus, Sebestyén, Praetextatus ~i; a Via Ardeatina mentén Domitilla ~ja; a Via Aurelia mentén Szt Pongrác, Processus és Martinianus, Félix, Calepodius ~i; a Via Flaminia mentén Valentinus ~ja; a Via Labicana mentén Castulus, Marcellin és Péter ~i; a Via Latina mentén Gordianus, Apronianus ~i; a Via Nomentana mentén Nikomedesz, Ágnes, I. Sándor p. ~i; a Via Ostiense mentén Szt Pál sírja, Commodilla, Timoteus, Tekla ~i; a Via Portuense mentén Pontianus, Félix, Generosa ~i; a Via Salaria Nova mentén Felicitas, Trason, Jordán, Priscilla ~i; a Via Salaria Vetera mentén Pamphilius, Basilla ~i; a Via Tiburtina mentén Lőrinc, Hippolitus, Agapitus ~i. - 1) Szt Ágnes-~ és bazilika a Via Nomentana mentén. Ágnest szülei itt temették el, tejtestvérét, Szt Emerentianát itt kövezték meg a pogányok. A ~nak 3 szintje van, kb. 6000 sírral. Egy 4. sz. akrosztichon szerint Ágnes sírja fölé már akkor baz-t építettek, melyet Szt Symmachus (ur. 498-514), majd I. Honorius p. (ur. 625-38) restauráltatott. A baz. érdekessége a mellékhajók fölött húzódó galéria (→matroneum). Sabina tágas cubiculuma lit. célt szolgált. Itt találták azt a kőből faragott Krisztus-monogramot, melynek körirata Konstantin cs. (ur. 306-37) látomására emlékeztet. - 2) Commodilla-~ a Via Ostiense mentén. 1720: fedezték föl, 1904: kezdték föltárni. Falain értékes zarándok-graffittókat és gazdag freskódíszítést találtak. A bejárat mellett látható a kulcsátadás jelenete, a két főapostol mellett a ~ vt-inak alakjaival. Turtura sírjának freskóján Felix és Adauctus a Bold. Szűz pártfogásába ajánlják a meghalt lelkét. Szt Lukács képe az oltár közelében látható. - 3) Szt Lőrinc-~ a Szt Lőrinc-baz. mellett. Régi nevét (Cyriaca-~) egy ker. özvegytől nyerte, kinek sírkertjébe temették Szt Lőrinc vt-t. A 3. regio feliratokban és freskókban gazdag. Krisztus istenségében s az egy Istenben való hitet ábrázoló több feliraton kívül nevezetes az a kép, melyen két szent egy üdvözültet bevezet az üdvösséget jelképező sátorba. A baz. mellett keletkezett földszinti temetőben vannak az Istennek szentelt szüzek sírjai is. - 4) A Domitilla-~ a legterjedelmesebb. Rossi a „Flavia Domitilla kegyéből” feliratból következtetett arra, hogy ez a ter. a Flavius császári család birtoka volt. Magva a Via Ardeatina mellett a ker. Flaviusok sírboltja volt, Szt Nereus és Achilleus vt-k sírjával, akiket Petronillával (a hagyomány szerint Szt Péter leányával) együtt temettek itt a családi sírboltba. A 4. sz. végén temetői bazilikát építettek a ~ első emeletén, melynek 3 hajója látható. 1909: föltárták a baz. padozatát, s megtalálták az eredeti hármas sírhelyet. A „Madonna-regio” egyik folyosóján van a trónon ülő Szűz Mária képe, amint a kis Jézust ölében tartva fogadja a háromkirályok imádását. E környékről származik a 2 főapostolt ábrázoló bronzérem is. Kápolnaszerű sírkamrában van a nagy ap-ok freskója, mely az Urat úgy ábrázolja ap-ai közt, amint az a későbbi bazilikai mozaikokon látható. - 5) →Callistus-katakomba. K.Z.

Anvinius, Onofrius: De ritu sepeliendi... apud veteres Christianos. Roma, 1568. - Bosio, Antonio: Roma sotteranea. Uo., 1636. - Zádory J.: A római ~k. Pest, 1868. - Marucchi, Orazio: Manuale di archeologia christiana. (Kiad. Giulio Belvederi) Uo., 1933. - KL II:510. - Onasch 1981:187. - Vanyó 1988:35. (további irod-mal)