Magyar Katolikus Lexikon > K > karthágói zsinat


karthágói zsinat: az észak-afrikai egyháztartomány Karthágóban tartott zsinatai. - 220-25 k. az első ~on Agrippinus pp. semmisnek nyilvánította az →eretnek-keresztséget, megtiltotta a klerikusoknak, hogy gyámok és gondnokok legyenek, és elnézően bánt azokkal az elváltakkal, akik újra megházasodtak. - Szt Ciprián pp. (248-58) idejében a 251-i ~ megbocsátott azoknak, akik csak igazolást szereztek a pogány áldozatbemutatásról (→libellatici), és kánoni büntetéssel sújtotta azokat, akik be is mutatták a kötelező áldozatot (→thurificati, →sacrificati). - A 252-i ~ megerősítette, hogy a bűnbánó bukottak (→lapsi) bocsánatot nyernek, de papi tisztüket tovább nem gyakorolhatják. - A 253-i ~ jóváhagyta a szokást, hogy a csecsemőket még a 8. nap előtt megkereszteljék. - A 255 őszén tartott ~ az eretnekek újrakeresztelésének afrikai hagyománya mellett döntött, „mert senkit sem lehet az Egyházon kívül megkeresztelni, mivel csak egy keresztség van, mégpedig az, amely az Egyházban van”. - A 256 tavaszán tartott ~ kijelentette, hogy az eretnekségből megtért klerikusok csak a laikusok közé fogadhatók vissza, s jelezte I. István p-nak (ur. 254-57) az eretnek-kereszteléssel kapcsolatos döntést. - 256. IX: egy újabb zsin-on a p. kiközösítő fenyegetése ellenére 87 pp. az eretnek-keresztség érvénytelensége és az eretnekek újrakeresztelése mellett döntött. - 345-48: Gratus pp. elnöklete alatt döntött a ~ a →donatistákkal kapcsolatban: megtiltotta az eretnekségből megtérők újrakeresztelését, és megtagadták a mártír nevet azoktól, akik önként és erőltetve keresték a vértanúságot, mint a fanatikus donatista szerz-ek (→circumcelliók). - A Genethlius pp. vezetésével 390: tartott ~ 13 kánonja föként a papság állapotával és jogaival foglalkozott. - Aurelius pp. idején 390-430: több zsin-ot tartottak. 397: (Szt) Ágoston is részt vett hippói pp-ként azon a ~on, mely megerősítette a karthágói pp. prímási joghatóságát. Kánonjai két változatban maradtak fenn, az egyik, az Excerpta registri ecclesiae africanae a 419: összeállított Codex canonum ecclesiae africanae c. kánongyűjt. fő részét alkotja, s később a bizánci kánonjog egyik forrásává vált. - A 401. VI. és IX., 403, 404, 405, 407, 408. VI. és X., és 411-i ~ok ismét a donatistákkal foglalkoztak. - 411-12: egy Aurelius vezette bíróság kiközösítette Caelestiust, Pelagius társát (→pelagianizmus). - 416: az afrikai pp-ök értesítették I. Ince p-t (ur. 401-17) a fejleményekről, aki Caelestiust és Pelagiust kizárta az egyh-ból. Utódja, Zozimosz p. (ur. 417-18) visszavonta e büntetést. - A 418. V. 1: megnyílt ~on 200-nál több pp. mondta ki a →pelagianizmussal szemben a kat. tanítást az →áteredő bűnről és átszármazásáról (1-3.k.), a kegyelem szerepéről és szükségességéről (4-6.k.) és a bűn elkerülhetőségéről (7-9.k.), melyek közül főleg az egzegetikai és teol. tartalmúakat Ágoston kezdeményezte. A zsin. megtiltotta az afrikai klerikusoknak, hogy a tart-on kívül bárkihez is fellebbezzenek. Máj. végén Zozimosz a zsin. kánonjait jóváhagyta. - 419. V: ült össze az a 217 pp., akik Apiarius presbiter ügyében döntöttek. A pap, akit korábban pp-e kiközösített, Rómához föllebbezett. Zozimosz 418: a szardikai zsinat kánonjaira való hivatkozással (melyeket nikaiai kánonokként mutatott be) magához akarta vonni a döntést. Az afrikai pp-ök elutasították, mert ellenőrizték a kánonok hitelességét. E zsin. fegyelmi kánonjai a középkori Ny-i egyhjog szerves részévé váltak. - 424: újból Apiarius miatt tartottak zsin-ot, ahol kimondták, hogy „senki se merészeljen a római egyházhoz fellebbezni”. - Az 525 és 536-i ~ok is fegyelmi kánonokat hoztak. **

LThK VI:3. - ÓI VI:66.