Magyar Katolikus Lexikon > K > karikás


karikás, nehéz ostor: kutyabőrszíjból vagy hosszúra hasogatott hasiból font →ostor, tölteléke rendesen kenderkötél. - A fonás igazi pásztorremek, évszázados mesterkedés vívmánya. Akad 24 ágra fonott ~ is. A nyelet faragás v. szironyból rakott vitézkötés ékesíti. Az ostortövet, néhol a nyelet is, színes bőrpillangókkal díszítik. A hortobágyi pásztorok középen végighasított, alul kiszélesedő, csipkés, lyuggalt karszíjat is kötnek a ~ nyelére, hogy a szíjat karjukra húzva biztosabban bánhassanak az ostorral. ~t nemcsak a juhászok, hanem a csikósok, kanászok is fonnak. **

MN I:285.