középkori bölcselet forrásai: Mivel a →középkori bölcselet az ókori hagyaték értékesítésével fejlődött, forrásainak ismerete elengedhetetlen gondolatköre kialakulásának a megértéséhez. Az az örökség, amit a kk. az ókortól átvett, nem volt gazdagnak mondható. A nagyrészt újonnan alapított ktorok és ppségek kvtárai szegények voltak, s igen jelentékeny körülmény, hogy a →keleti egyházszakadás folytán (858) Bizánccal megszűnt kapcsolat következtében a Nyugat évszázadokon keresztül nélkülözte a gör. műveltség K-en maradt értékeit. Nagy szerepet játszott Porfüriosz Eiszagogéja (Marius Victorinus és Boëthius ford-ában és magyarázatában). - →Arisztotelész művei közül Ny-on a kk. kezdetétől ismerték a De interpretationét Boëthius és Marius Victorinus, a 10. sz. végétől a Kategóriaelméletet Boëthius ford-ában. A 12. sz. elején Velencei Jakab gör-ből lat-ra ford. a Topikát, a két Analytikát, a Szofisztikus következtetéseket. Az ezekkel a művekkel kiegészített logika lett a „logica nova”. - A metafizikai, fizikai és kozmológiai művekről jó ideig csak töredékekben értesült a kk. Boëthius és Chalcidius közvetítésével. Arisztotelész termbölcseleti művéhez a 12. sz. 2. felében jutott a Rajmund érs. által fenntartott toledói fordító-koll. révén (Gundisalinus, Cremonai Gellért arabról fordították azokat lat-ra). Gerbert és Bathi Adelard már korábban is érintkezésbe jutott az arab-görög tudományossággal, de az inkább csak termtud-os ismereteik gyarapítására szolgált. A 12. sz: görög eredetiből Henricus Aristippus leford. a Metoroologica IV. kv-ét, ismeretlen szerzők a Metafizika egyes részeit, a De artimát s a Nikomakhoszi ethika II. és III. kv-ét. - →Platóntól csak a Timaioszt ismerték töredékesen Cicero és Chalcidius fordításában és magyarázatában. A 12. sz: Henricus Aristippus leford. a Phaidont és a Menont. Boëthius és Marius Victorinus mellett a lat. írók közül olvasták Claudianus Mamertus, Macrobius, Cicero, Seneca, Lucretius műveit. Az egyházatyák közül a fil. alakulására Szt Ágostonnak volt döntő hatása, akinek nevét több apokrif mű is viselte. Igen kedveltek voltak Areopagita Dénes és Maximosz Confessor, kik Szt Ágoston mellett az →újplatonizmus gondolatait közvetítik, melynek egyetlen eredeti művét sem ismerte a korai kk. Nagy hatású volt a Nemesziosz Nüsszai Gergelynek tulajdonított De natura hominis c. műve is. **

Kecskés 1943:212.