Magyar Katolikus Lexikon > K > kötelék


kötelék (lat. vinculum, ligamen): kapcsolatot létrehozó és →egységet fenntartó eszköz. - 1. A Szentírásban a fizikai értelemben vett ~ az →iga tartozéka, mellyel az állat vontatni tud (Jób 39,5); a fogvatartás eszköze, mely az ember mozgási szabadságát gátolja (Zsolt 115,16; Iz 52,2; 2Tim 2,9). Átvitt értelemben a ~ képe Isten és népe (Jer 2,20), az uralkodó és népe kapcsolatának (Zsolt 2,3), a betegségnek (Mk 7,35), a bűnös kapcsolatoknak (Iz 5,18; Sir 7,27), a szeretetnek (Oz 11,4), mely Szt Pálnál a tökéletesség ~e (Kol 3,14). - 2. Fil. megfelelője a →reláció. Ezért meghatározható a →vallássosság ~ként, a Teremtő és teremtménye kapcsolataként (lat. religio). - 3. a hatályos egyházjogban az érvényes házasságból fakadó kapcsolat a házastársak között. A fennálló érvényes →házassági kötelék az ált. kat. teol. meggyőződés szerint isteni jogi →házassági akadály. Ezért nem csupán a kat-okra vonatkozik. Ez az akadály szükségképpen következik abból, hogy az egység a házasság lényegi tulajdonsága (1056.k.). - Terjedelme. Érvénytelenül kísérli meg a házasságot az, akinek korábbi házassági ~e fennáll, akkor is, ha →el nem hált házasságról van szó (1085.k. 1.§). Eszerint az előző házassági ~ akkor tesz képtelenné új házasság kötésére, ha tényleg fennáll, vagyis ha az előző házasság érvényes volt, és még nem bomlott fel (sem az egyik fél halálával, sem az 1141-1150.k. szerint, sem - nem szentségi, de érvényes házasságok esetén - a hit javára kiadott külön pápai intézkedéssel). Az elhált, szentségi házasság felbontása a jog szerint nem lehetséges (vö. 1141.k.). A polgári válásnak az Egyh. nem tulajdonít ~et felbontó hatást. Ha az előző házasság érvénytelen v. - bármilyen lehetséges okból - felbomlott, nem szabad addig másik házasságot kötni, míg az előző érvénytelensége v. felbomlása törvényesen és biztosan igazolást nem nyert (1085.k. 2.§). Ezért pl. ha özvegy köt házasságot, akinek állapotáról a plnosnak nincs igazolt ismerete, az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonatát kell beszerezni; ha bizonytalan az, hogy az előző házastárs elhunyt-e, az egyh. hatóság részéről végzett →házastárs holttá nyilvánítására (1707.k.) van szükség ahhoz, hogy új házasságot lehessen kötni. Ha az előző házasság érvénytelen, de ez még végrehajthatóvá emelkedett egyh. bírósági ítélettel v. határozattal nem nyert igazolást, nem szabad új házasságot kötni. Ezért egészen különleges problémát jelent azoknak a helyzete, akik biztosan tudják, hogy korábbi házasságuk érvénytelen volt, de ezt →külső fórumon nem tudják igazolni. Nincs szükség külön eljárásra a semmisség kimondására olyan esetben, amikor az előző ún. házasság nem érvénytelen, hanem nem létező volt, vagyis nem állt fent az érvényesség jogvélelme sem, pl. a kánoni formára kötelezett kat-ok tisztán polg. házassága esetén (vö. 1060. k.). - Felmentése. Mivel a ~ akadálya isteni jogi eredetű, alóla felmentés nem adható. Mikor a pápa ún. „felmentést” ad el nem hált házasságok alól, nem az akadály alól adja a felmentést, vagyis nem azt engedi meg, hogy valaki érvényes házasságban élve másik, érvényes házasságot kössön, hanem a ~et bontja fel (vö. 1142.k.), s ezáltal magától hárul el az akadály az újabb házasság útjából. E.P.

García Barberena, Tomas: El víncolo matrimonial. Szerk. Madrid, 1978. - Erdő 1991:422.