Magyar Katolikus Lexikon > K > kötött piac


kötött piac: →piaci forma, melyben az árak alakulásába beleszól a közhatalom. - Bizonyos esetekben szükségesnek tarthatja, hogy maga meghatározza egyes javak és szolgáltatások legalacsonyabb v. legmagasabb árát. A minimális ár megállapításának az a célja, hogy az adott gazd. viszonyok között a termelés →jövedelmezőségét biztosítsa. Bizonyos termékek előállítása a társad. számára nélkülözhetetlen. Amikor bármely oknál fogva az életszükségleti javak (kenyér, tej stb.) előállításában zavarok állnak be, a hatóság meghatározza azok maximális árát, hogy a társad. minden tagja számára biztosítsa a megfelelő fogyasztás lehetőségét. Ez az ár a szabadpiaci ár alatt van. Lehet, hogy a kereslet fölülmúlja a kínálatot, hacsak az elosztás biztosítására nem vezetik be a jegyrendszert. Másik következménye lehet a hatósági beavatkozásnak a „feketézés”. Akik az áruért többet is tudnak fizetni, igyekeznek rávenni az eladókat, hogy az előírt áron felül adjanak el nekik. Így a hivatalos áron eladható árumennyiség csökken, míg a „feketepiac” növekszik. - Az egyik árucikk árának hatósági meghatározása gyakran több más termék árának rögzítésére vezet. Pl. hatóságilag meghatározták a kenyér árát, sőt még a jegyrendszert is bevezették. Mivel nincs elég kenyér, hogy minden →igényt megfelelően kielégíthessen, a kereslet más, még szabad élelmiszerek irányában (pl. burgonya, tojás, hús, tej) növekszik, ami előbb-utóbb ezek esetében is szükségessé teheti a hatósági beavatkozást a →közjó érdekében. Mo-on 1915-19: és 1942-51: volt jegyrendszer az alapvető élelmiszerekre, ill. fogyasztási cikkekre. - A minimum-árak bevezetését szükségessé teheti az is, hogy a kereslet és a kínálat kölcsönhatására keletkezett ár annyira alacsony, hogy a termelők nem találják meg számításaikat, és képtelenek arra, hogy a termelési folyamatot folytassák. Ez a helyzet gyakran a mezőgazd. esetében. A hatósági beavatkozás következménye lehet, hogy a kereslet kisebb, mint a kínálat, ami főleg akkor mutatkozik meg, amikor a termék kereslete rugalmas. 1955: az USA-ban a búza és a vaj piaci ára a hatóságilag garantált ár alatt volt. Az el nem adott mennyiségeket a kormány vásárolta fel, hogy megfelelő →jövedelmet biztosítson a mezőgazd-nak és az állattenyésztésnek. Ugyanez a helyzet az 1970/80-as évtizedekben az Európai Közösség (EK) mezőgazd-ában is. A túltermelés következtében felvásárolt gabona, tej és vaj olyan mennyiségei halmozódnak fel, hogy a raktározásuk óriási problémát jelent. Az EK évi költségvetésének legnagyobb része a mezőgazd. termelés és az állattenyésztés finanszírozását szolgálja. **

Muzslay 1993:74.