Magyar Katolikus Lexikon > K > kölcsön


kölcsön, kölcsönzés: szoros értelemben más használatára ingyenesen átengedett jószág, tárgy vagy →pénz; tágabb értelemben: →hitel. - Az ÓSz-ben a →kamat nélküli ~ a felebaráti szeretet tette (Kiv 22,24; 23,21; Lev 25,37; MTörv 15,8; 23,20; Sir 29,2); az idegenektől azonban szabad volt kamatot kérni (MTörv 23,21). Biztosítékul →zálog v. kezes (→kezesség) szolgált. Ha a ~be adott holmi elveszett, az adósnak meg kellett térítenie (Kiv 22,13). Jahve áldásának számított ~t adni, ~re nem szorulni (MTörv 28,12). A bölcsességi kv-ek a ~ veszedelemeire figyelmeztettek: Sir 29,7: „Sokan nem adnak ~, de nem gonoszságból, hanem mert irtóznak a viszálytól”; 8,12: „Ne adj ~ annak, aki nálad hatalmasabb”; 21,8: „Aki idegen pénzen építi a házát, a saját sírjához hordja a követ.” A 29,4-6 a ~ mielőbbi visszafizetésre figyelmeztet. - Az ÚSz-ben Jézus a ~nel kapcsolatban a bőkezűséget és irgalmasságot tanítja (Mt 5,42; Lk 6,34; 11,5).  **

BL:1045.