Magyar Katolikus Lexikon > K > képesség


képesség (Arisztotelésznél: dünamisz, lat. potentia): alkalmasság valaminek a megtételére vagy befogadására (elszenvedésére). - A cselekvésre való alkalmasság az aktív ~, a befogadásra való a passzív ~ (→lélek képességei). A természetes ~ (potentia naturalis) a dolog lényegéből fakad, a természeten kívüli v. természetfölötti ~ Isten ajándéka: →potentia oboedientialis. A létezésre való alkalmasság a →lehetőség. - Fogalompárja az →actus. **

KL III:22.