Magyar Katolikus Lexikon > K > kényszermunkatábor


kényszermunkatábor (or. katorga), koncentrációs tábor: minden jogi alapot nélkülöző büntetőtelep politikai, általában →koncepciós perekben elítélt vagy ítélet nélkül fogva tartott ellenfelek, rabok számára. - Az elnevezés a ném-ből került a köznyelvbe, és a baloldali sajtó hatására elsősorban a náci No. lágereihez kapcsolódik (Auschwitz, Buchenwald, Dachau, Mauthausen, Ravensbrück stb.), jóllehet a megsemmisítő táborok szervezése régebbi, s nem ném. találmány. - Az első ~t Amerikában szervezték: vitatott, hogy az őslakó →indiánokat („csak a halott indián jó indián” elv alapján) fogva tartó gettószerű rezervátumok, v. 1868-78: a kubai függetlenségi háború hadifoglyai számára létrehozott sp. táborok voltak-e az első ~ok. Bizonyos, hogy ezeket is pol. ellenfelek, foglyok megritkítására szervezték. A teljes népességre kiterjedő ~t az angol-búr háború (1899-1902) idején, 1900-02: szervezte Kitchener br. (1850-1916) brit tábornagy a brit gyarmatosítást elutasító holl. telepesek asszonyai és gyermekei számára (kb. 1000 halottja lett, szervezője mégis vicomt rangot kapott). - Eu-ban az első ~t az orosz kommunisták szervezték. Az 1917. XI. 7-i bolsevik államcsíny után a →proletárdiktatúra vélt v. valós ellenségeinek eltüntetésére, az →osztályellenség kiirtására hozták létre 1918-tól. A ~ok hálózata (A. Szolzsenyicin egykori rab író szóhasználatában: Gulag szigetvilág) első nagyobb táborcsoportját a CSEKA igazgatása alatt 1922: az É-i sarkkör közelében a fehér-tengeri Szolovki-szg-eken alakították ki; ugyanabban az évben már 23 átnevelő munkatábornak nevezett ~ létezett, köztörvényes és pol. rabok számára vegyesen. Szolovkin 1926: már kb. 40 ezer rab, köztük számos lelkipásztor (minden vallásból) sínylődött. - No-ban a náci párt ellenfelei (szocdem-k, komm-k) számára szovjet tapasztalatok alapján szervezték 1933: az első ~t. 1940 k. kiterjesztették gyűjtőkörét (homoszexuálisok, zsidók, cigányok, lengyelek). A ném. ~okat végső soron a nem árja (pl. a turáni fajú m.) lakosság megritkítására szánták. - A szovjet rendszerben 1918-89: több mint 40 ezer ~ létezett, 1928-32: a rabmunkára alapozva kezdték az 5 éves tervet. A kolhozosítás kulákokkal, 1936-38: a nagy tisztogatás (csisztka) komm. párttagokkal telítette meg újra a haláltáborokat. 1939: őszén K-Lengyo. megszállásakor lengy-ekkel, 1940: a Baltikum megszállásakor észtekkel, lettekkel, litvánokkal zsúfolták tele ~aikat. 1940-41: az osztályharc csúcsidőszakában kb. 2 millió rabot őriztek és dolgoztattak (minden jogtól megfosztva, vörös rabszolgaként). - Az USA-ban 1941. XII. 7. után több mint 100 ezer amerikai állampolgárságú japánt hurcoltak az orsz. belsejében szevezett ~okba, s tartották ott a háború befejezéséig. - 1944. XI-től Mo-ról is hurcoltak el →malenkij robot ürügyén tízezerszámra m-okat (nőket is, az MKP listáinak fölhasználásával), akik, ha túlélték, legkorábban 5-6 év múlva szabadultak. A II. vh. befejezése után a szovjet ~okba szállították a ném. hadifogságba került v. ném. szöv-ben katonai v. polgári szerepet vállalt szovjet állampolgárokat, a szovjet megszállt ter. nem szláv lakóinak egy részét, pl. kárpátaljai m. ffiakat (szinte minden ker. vallású papot) 15-55 év között (de nőket is), a hatalmasra duzzasztott elosztó táborokban 30-40 ezer foglyot zsúfoltak össze megfelelő élelmezés és orvosi ellátás nélkül. Az 1960-as években fokozatosan csökkenő létszámmal kb. 10-15 ezer fogoly volt a ~ok rabja. Hírhedtebbek: a morilszki, kolimai, kalugai, karagandai, vorkutai stb. -

1933-45: a náci No-ban sokkal kevesebb (össz. kb. 10 millió) áldozata volt a ~oknak, mint a komm. rendszerek (SZU 20 millió, Kína 65 millió, É-Korea 2 millió, Kambodzsa 2 millió, Afrika [Angola, Etiópia, Mozambik stb.] 1,7 millió, Afganisztán 1,5 millió, Vietnam 1 millió, Közép- és K-Eu. 1 millió [ebből Jug. kb. 550.000, az 1944. X-1945. II: népirtást nem számítva], Latin-Amerika 150.000 stb.) ~ainak, mely szerény becslés szerint is legalább 100 millió fő. (Mo-on →mátrai lovagrend, →recski kényszermunkatábor) Dom.L.-88

Brown, Dee: A Vadnyugat tört. indián szemmel. Ford. Tandori Dezső. Bp., 1973:149. - Gábor Áron: Az embertől keletre. 3. kiad. München, 1980. -: Szögletes szabadság. 3. kiad. Uo., 1980. -: Évszázados emberek. 3. kiad. Uo., 1980. - Nyeste Zoltán: Recsk. Emberek az embertelenségben. New Brunswick, 1982. (Tanúk - korunkról 4.); 2. kiad. Bp., 1989. - Rózsás János: Éltető reménység. Szovjet fogságom naplója. München, 1987. -: Keserű ifjúság. Uo., 1988. - Keményfi Béla: Magyar leventék a sarkkörön túl. (Az AR 87-es emlékeiből) Bp., 1989. (Tények és tanúk) - Rózsa Péter: Ha túléled, hallgass! Uo., 1989. - Salamov, Varlam: Kolima. Történetek a sztalini lágerekből. Uo., 1989. - Szolzsenyicin 1990:38. - Matuska Márton: A megtorlás napjai. Ahogy az emlékezet megőrizte. Bp., é.n. - Erdey Sándor: Buda ostromától a recski táborig. 1-2. köt. Uo., 1995. - Sztáray Zoltán: Csákánykő. A recski kényszermunkatábor. Uo., 1997. - Bíró Sándor: A „mátrai lovagrend.” Egy recski fogoly emlékezései. 2. bőv. kiad. Bp., 1998. - Brit. Hung. X:541, 641. - Dupka 1999. - Kommunizmus fekete kv-e 2000:12, 145, 211, 264. - Mészáros Sándorné: Elrabolt éveim a Gulagon. Ungvár-Bp., 2000. - Rózsás János: Gulag lex. Bp., 2000.