Magyar Katolikus Lexikon > K > Kunigunda


Kunigunda, Szt (†4. sz.): szűz. - Orsolya egyik társa, aki azonban rajnai hajózásuk idején megbetegedett, és így Bázel mellett kénytelen volt kiszállni. A Rajna-vidék hajdani kedvelt sztje, vakok és bénák oltalmazója. - Tiszt-ét a Szepességbe az Árpád-kori bevándorlók hozták magukkal. Orsolya és más női sztek kíséretében látható a bártfai Vir dolorum-oltáron (1510) és az esztergomi Ker. Múz-ban őrzött táblaképeken (1470, 1490). Faszobrát (1390) a bártfai múz. őrzi. - Ü: jún. 16. **

Bálint I:458.

Kunigunda, Szt (Luxemburg, 978 k.-Kaufungen, 1033 v. 1039. márc. 3.): császárnő, Boldog Gizella sógornője. - 998 k. lett (Szt) Henrik bajor hg. felesége. 1002. VIII. 10: férjével együtt megkoronázták a ném. kirnői, 1014. II. 14: Rómában a ném-róm. csnői koronával. Hősies szeretetével, alázatosságával és segítőkészségével tűnt ki. Férje ~ támogatásával alapította 1007: a bambergi dómot, 1021: a kaufungeni apácaktort. ~ 1024: megözvegyült, 1025: férje halála évford-ján Kaufungenben a pp-ök jelenlétében beöltözött apácának. Özvegyi vagyonából tp-okat és ktorokat építtetett, segítette a szegényeket. A ktorban egyszerű apácaként élt. A bambergi dómban férje mellé temették. 1200: avatták sztté. Fekvőbetegek védősztje. Ü: ápr. 9. - Legendája szerint →József-házasságban élt férjével. Egy alkalommal hűtlenséggel vádolták, férje ezért tűzpróbának vetette alá, és ~ sértetlenül járt a parázson. **

BS IV:393. - SzÉ 1988:125.

Kunigunda   →Kinga