Magyar Katolikus Lexikon > K > Kula


Kula, v. Bács-Bodrog vm. (Kula, Szerbia): 1. esperesség a v. kalocsai főegyhm-ben. Plébániái 1912: Cservenka, Kucora, Ószivác, Szentfülöp, Szilberek, Újverbász, Veprőd. - 2. plébánia. A török után 1770: Bácskeresztúr filiájából alapították újra, tp-át Szt György tit-ra sztelték, 1828: bőv. Org-ját (2/18 m/r) Focht Ferenc (Pécs) építette, az →Angster gyár átépítette. Anyakönyvei 1771-től. Kegyura 1880: a Pénzügymin. - Plébánosai: Mladoniczky Vince, Raile Károly, Aczél Gyula, Kőmíves Károly, Juhász György. - 1944. XII. 11-13: a tanyákban gazdag vidéken több mint 500 magyart gyilkoltak meg, főként a jobbmódú birtokosokat, iparosokat, kereskedőket, értelmiségieket. A r.k. temető közelében levő sintérgödrökbe s a volt lőtér mellé tömegsírokba temették a helyben lelövöldözött áldozatokat. Voltak élők is az eltemetettek között. A szerbek utóbb a tömegsírok fölé lakótelepet építtettek. A gyilkosok többsége ~i szerb volt, a gyilkosság indítékának elég volt a szebb ló, nagyobb ház v. nagyobb helyi tekintély. Schmidt József plnos és kp-ja megmenekült, mert 1941 tavaszán a visszacsatoláskor tartott ünnepségről (amiért a szónok gyalázta a szerb népet) a plnos kp-jával tüntetően távozott, s ezt a helyi szerbek javára írták. - 3. g.k. parókia a →bácskai g.k. apostoli adminisztratúrában. Tp-át 1971: Szt Jozafát tiszt-ére szentelték. 1020 hívője Boszniából telepített ukrán, bazilita szerz-ek vezetik őket. - Anyanyelve 1880: ném., m.; 1940: m., horvát, ném., ruszin. 1944-46: ném. lakosságát elvesztette.

- Lakói 1907: kb. 4400 m., 2000 ném. r.k., össz. 6470; 1940: 7484 r.k., 584 g.k., 2776 g.kel., 323 ev., 247 ref., 92 izr., 11 egyéb, 1 unit., össz. 11.518 (a m-ok, ném-ek és szerbek aránya kb. egyenlő); 1981: 3529 r.k. (3025 m., 504 horvát), 15.318 szerb. g.kel., össz. 18.847. - Kat. sajtója: 1904: Új Bács-Kulai Hírlap. **-88

Schem. Col. 1942:121. - Schem. Subotic. 1968, 1993. - Cseres 1991:231. - Matuska 1991:251. - Miocs 1998:83.