🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Kray
következő 🡲

Kray István, krajovai és topolyai br. (Bécs, Alsó-Au., 1917. júl. 15. v. 17.-Villecerf, Fro., 1997. okt. 17.): közíró. - Bpen éretts., a Pázmány Péter Tudegy. jogi karán államtud-ból drált, Heidelbergben és Párizsban képezte tovább magát. Újságíróként 1944 őszéig az Új Nemzedék, 1945: a kisgazdapárti Kis Újság munk. 1948: Fro-ba menekült. Párizsban évekig a →Magyar Keresztény Népmozgalom főtitkára, 1956: a →Magyar Menekültügyi Iroda főtitkára, 1966: eln. - M: Hungarian Reference Grammar. Washington, 1969. - Rendszerváltás bekötött szemmel. Bp., 1993. - 1955 k. a M. Ker. Népmozg. értes-je, a piscopi Magyar Keresztény Demokrácia szerk-je. Bo.Gy.

Mildschütz 1977:73. (477.) - Gudenus II:120. - M. Nemzet 1997. XII. 20. (Kelemen József: ~ emlékezete) - Nagy 2000:581.

Kray Pál, 1788-tól krajovai és topolyai, 1790-től br. (Késmárk, Szepes vm., 1735. febr. 12.-Pest, 1804. jan. 19.): hivatásos katona. - Szegénysorsú kapitány tehetséges fiaként gr. Csáky Miklós hg-érs. támogatásával Bécsben mat-t tanult, 1753: kadét a Haller-gyalogezredben, 1758: hadnagy, 1763: kapitány a Nádasdy-gyalogezredben, 1778: őrnagy, 1782: a bártfai út- és hídépítési munkálatok irányítója, 1783: alezr. a 2. székely gyalogezredben, 1784: az 1. oláh gyalogezred vezénylőezr-e, 1790: vezérőrnagy, elnyerte a Mária Terézia-rend lovag-, 1794: parancsnoki keresztjét, 1796: altábornagy, 1798: az itáliai cs. kir. hadsereg főparancsnoka, az addigi Esterházy-gyalogezred tulajdonosa, 1800: a no-i cs. kir. hadsereg főparancsnoka, 1801: nyugállományban. A prot. Poroszo. elleni hétéves és az utolsó török háború hőse, a fr. háborúk hadvezére. Végső nyugvóhelye a pesti belvárosi tp-ban. 1888-tól a 67. cs. és kir. gyalogezred ~ nevét viselte. Z.J.

Kray Pál, krajovai és topolyai, br. (Balassagyarmat, Nógrád vm., 1894. nov. 18.-Balassagyarmat, 1941. máj. 2.): plébános. - A szegedi piar. gimn-ban éretts. 2 é. joghallg., a teol-t a bécsi Augustineumban végezte. 1918. VI. 23: pappá szent., 1930: drált. 1919: a kommün idején Gross Allersdorfban Lichtenstein Alajosné Erzsébet főhgnő várplnosa, 1925: Drégelypalánkon kp., 1926: a Szt Imre Koll. pref-a, 1927: Héregen, 1928: Ludányban adm., 1931: Balassagyarmat plnosa. - Balassagyarmaton 1931-38: az Egyházközségi Értesítő fel. szerk-je. 88

MKA 1930/31:82. - Nógrád és Hont vm. 1934:312. - Schem. Strig. 1938:184. - Gudenus II:121. - Viczián 1995:24. (287.)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.