Magyar Katolikus Lexikon > K > Krasznahorka


Krasznahorka, v. Gömör vm. (Krásna Horka, Szl.): 1. várát vsz. az Ákos nb. Bebek család építtette a tatárdúlás (1241-42) után. 1441: a husziták hosszú időre megszállták. A mohácsi csata utáni pártharcokban többször ostromolták. 1567 u. kir. vár, majd az Andrássyaké. 1684: Thököly elfoglalta. A szabharc idején kuruc kézen volt. A három védőövből álló, nagyjából háromszög alaprajzú hegyi vár helyreállítva látható. - 2. Kisboldogasszony várkápolna. Kegyképe →Eleusza, ősképe Zebrydowska (Lengyo.) kálváriájának Mária-kegyképe. A vsz. lengyel eredetű kép készítőjét nem ismerjük. - A kegykép invokációja: „Sancta Maria Advocata Familiae Andrássy in Arce Krasznahorka - Szentséges Szűz Mária, az Andrássy család ügyvédje a krasznahorkai várban”. Ez egyúttal a kegykép jelentéstartalmára is utal, amit gr. Andrássy István 1811. évi végrendeletében is kifejezésre juttatott, miszerint a család anyagi gyarapodását és előmenetelét a krasznahorkai Boldogasszonynak köszönheti. A fölvilágosodás idején már egyáltalán nem szokásos családi magánáhítat szép példáját adták 1791. Kisasszony napján, az új várkpna fölsztelésekor, amikor 4 Andrássy gr., István, Károly, József és Lipót a kegyképet vállukon vitték az új sztélybe. A környék m., szlovák és ném. nyelvű népe körében hamarosan föllángolt uraságuk Mária-képének kultusza, melyet „a gyolcsra festett” kegykép háromszori tűzpróbájának legendája is motiválhatott. A kép egykori lángokból való sértetlen megmenekülése a „Sérelem nélkül való Anya” mindenkori szüzességét is jelentheti. A varannói (Vranov) pálos tp. kegyképe szintén ennek barokk változata. Bá.B.-**

Balázs 1928:11, 23, 28, 48. - Varjú 1932:82. - Vártúrák III:273. - Fügedi 1977:159. (164.) - Szilárdfy 1994:17.