Kovacsóczy Farkas, körtvélyfai (1540 k.-Szamosújvár, 1594. szept. 11.): erdélyi kancellár. - Családja Szlavóniából vándorolt Erdélybe. Fro-ban és 1562-71: a páduai egy-en irod-at, fil-t, asztronómiát és orvostud-t tanult. Ifj. Báthory István, a fejed. unokaöccse 1573: ~ vezetésével végezte páduai egy. tanulm-ait. 1575. V. 28: orvosdr-rá avatták. Báthori István fejed. és lengy. kir. maga mellé vette. Lengyo-ban 1578-ig az erdélyi ügyek titkára. 1578 nyarán Báthori Kristóf kancellárja, annak halála, 1581. V. 27. után a 12-es tanács, 1583: a triumvirátus tagja és Báthori Zsigmond kancellárja. 1594: a németellenes párthoz csatlakozott, a fejed. elfogatta és a szamosújvári börtönben megölette. - M: De laudibus Stephani Batorei de Somlio. Velence, 1571. (Szemelvényes m. ford.: Erdély öröksége II:1.) - De administratione Transylvaniae Dialogus. Kolozsvár, 1584. - Ad Ordines Equitum in electione novi regis. Krakkó, 1587. T.M.

Szinnyei VI:1409. - Akad. Értes. 1890:684. (Szádeczky Lajos: ~, a Báthoryak kancellárja) - Szádeczky Lajos: ~. Bp., 1891. (M. Tört. Életr. 17.) - Veress 1941:671. - ItK 1970:577. (Köpeczi Béla: A m. pol. irod. kezdeteihez. ~ Dialógusáról.)

Kovacsóczy István (Hatvan, Heves és Külső-Szolnok vm., 1818. dec. 25.-Eger, 1888. jún. 26.): kanonok. - Atyja Grassalkovich Antal hg. uradalmi gazdatisztje. Budán, Gyöngyösön és Egerben tanult. 1842: egri egyhm-s pappá szent., Nyíregyházán, Nagykállóban kp., majd 3 é. az egri papnev. int. tanulm. felügy-je. 1849: Tiszapüspöki plnosa, 1869: egri főszegyh. knk. 1872: Szt Lászlóról nev. sümegi prép. Jövedelmét javarészt jótékonyságra költötte; ~ alapította a szajoli pléb-t, melyre 1885: kb. 31 ezer Ft-ot költött; a görgényszentimrei kpnát családja származási helyén helyreállította, az irod. pártolójaként évről évre több pályadíjat tűzött ki a papnöv-ek irod. isk-jában és a főgimn. önképzőkörében. 120 szegénynek állandó havi segélyt adott; az angolkisassz-ok egri int-ében alapítványt tett egy leányka nevelésére. - Cikkei: Religió (1847: Kivonatok Stolberg Zsófia grnőnek, gr. Stollberg Leopold nejének egy svájczi paphoz intézett leveléből; és többnyire névtelenül), Adatok az egri egyhm. tört-éhez (I. 2. füz. Tisza-szajol) - M: Tiszapüspöki és fiókhelyei. Helyrajzi, tört. és egyh. tekintetben. Eger, 1870. 88

Koncz 1892:139. - Szinnyei VI:1411.

Kovacsóczy Mihály, Kovasóczy (Cífer, Pozsony vm., 1647.-Nagyszombat, 1711. okt. 14.): választott püspök. - 1672: a Pázmáneum növ-e lett. 1683. IV. 25: Verebély, 1687: Lédec plnosa. 1689. II. 18: esztergomi knk., Szentbenedeken a kápt. pref-a. 1693. X. 4: szentgyörgymezei prép. 1703. IV. 22: vegliai vál. pp. - Utóda a vegliai c-en: 1713: Mérey Mihály. 88

Némethy 1894:706. - Kollányi 1900:307.

---

Kovacsóczy Mihály (Gödöllő, Pest-Pilis-Solt vm., 1801. márc. 19. –Pest, 1846. jan. 13.): ügyvéd és szerkesztő. – Egerben a papi pályára készült, de később Pesten joghallg., ügyvédi okl. is szerzett, de ügyvédkedés helyett főúri házaknál nevelősködött. Már ekkor írt és ford., egy ideig kapcsolatban állt Kisfaludy Károly írói körével, Kazinczy figyelmét is fölkeltette. Kassán kezdődött írói pályája, ahova akad. h.tanárnak nevezték ki. Abaúj vm. megbízásából a m. színház igazg-át is átvette; ekkor több színdarabot ford. 1841: Pestre költözött és itt az első, naponként megjelt lap, a Közlemények és melléklete a Literaturai Lapok szerk. 1843: átvette az előfizetőkben megfogyatkozott Nemzeti Újságot. A nyelvújításban számos általa alkotott maradandó műszóval vett részt. – M: Sonettek melyeket Szlemenics Pál úrnak tiszteletek zálogául ajánlottak hálaadó tanítványi neve innepére. Pozsony, 1820. – Emlény t. n. Szontagh Marie Ludovika kisassz. hamvedrére. Pest, 1822. – Aspasia. Évkv. Szerk. Uo., 1824. – Sonnet Ferency Istvánhoz. Buda, 1824. – A varázs–rózsa. Schulze Ernest után. [Ford.] Kassa, 1828. – Nefelejts. Almanach (3 db.) Szerk. Kassa, 1832–1834. – Árpádia, honi történetek zsebkve (3 db.) Kassa, 1833., 1835. és 1838. – Kotzebue Ágoston jelesebb színdarabjai. Ford. többen. 1-20. köt. Uo., 1834–36. (A fordítók nevei nem vsz. ezek nagyobb részét K. ford.) – Jeruzsalemi sz. János lovagrendje története. Eredetétől napjainkig. Uo., 1837. – A ker. katholika vallás leghatalmasabb védlelke a birodalmaknak és thronoknak. Richter Engelbert Eligy után ford. G. A. Uo., 1837. – Barátságos vizsgálat az angol egyházról és átaljában a reformatióról. 1-2. köt. Németre ford. Stupfel Alajos, magyarosítás G. A. Uo., 1838. – Anglia tört. Uo., 1838. (Nemzetek története tára I.) – Történeti táblák. Az ó és új világ népei s birod-i külső pol. viszonyai ... chronologiai és ethnographiai renddel. Kidolgozta és kiadja. Pest, 1839. – A vegyes házasságok megáldásáról. Teol. szavazat. Mack Márton József után ford. Buda, 1841. (Névtelenül.) – Magyarkák 1845- ből. Lipcse, 1845. (Névtelenül) – Kassán 1833. VII. 1 – XII. 27: Cserneczky Józseffel és 1836. I. 1 – 1837. VI. 30: egyedül a Szemlélő, tud., szépirod. és műv. közlöny és melléklapja a Szépliteraturai Lapok szerk., Pesten 1841. I. 1 – III. 31: Stancsics [Táncsics] Mihálylyal, IV. 1 – XII. 14: egyedül a Közlemények, és társlapja a Literaturai Lapok szerk. mindkét lapnak kiadója is; 1842. VI. 8 – 1844. XII. 31:(az 1844. III. félévet Majláth János grfal) a Nemzeti Újság és melléklapja a Hasznos Mulatságok szerk. 88

Szinnyei VI:1412. – Busa 1986. II:1110.