Magyar Katolikus Lexikon > K > Koszovó


Koszovó (szerbül: Kosovo, albánul Kosova): tartomány Szerbiában. - É-on és K-en Szerbia, Ny-on Montenegró és Albánia, D-en Albánia és Macedónia határolja. Ter-e 10.887 km², 1993: lélekszáma 1.955.000 fő. Fővárosa Pristina. - ~ területén a Kr. u. 10-11. sz: jelentek meg először nagyobb számban délszláv törzsek, melyek az őslakó illíreknek, az albánok elődeinek földjeit foglalták el. ~ Stevan Nemenja nagyzsupán (ur. 1159-95) idején lett először a szerb áll. része, nagyobb jelentőséget IV. Dusán (ur. 1331-55) uralma alatt kapott, amikor ~ a szerb állam központja. Az 1389. VI. 20-i →rigómezei csata után Szerbia tör. hűbéres, ~ 1455 u. az Oszmán Birod. része. Az iszlám hatalom céltudatos telepítési pol-ja következtében folyamatosan költöztek be az albánok, a falvak csak a 17. sz. végéig tudták megőrizni szerb jellegüket. Az osztrák-török háborúk utáni menekülthullámok (1718, 1739, 1791) elősegítették az albánok beköltözését, akik a 19. sz. elejére már többségbe kerültek. Szerbia függetlenségét (1878) követően a szerb állam beolvasztó, elnemzetietlenítő pol-ját érvényesítette ~ban is, miután 1912: a Balkán-háborúban a törököktől elfoglalván bekebelezte. A 20. sz. első felében, különböző földr., katonai és pol. indokokra hivatkozva a beolvasztás és népirtás változatait alkalmazta. Az 1920-as évektől tömegesen telepített ~ba szerbeket, így próbálván ellensúlyozni az akkor már nyomasztó, 63%-os albán túlsúlyt. 1941. IV: Jug. széthullása után ~, Montenegró és a többségében albánok lakta Ny-Macedónia ol. megszállás alá került, utóbbit ~val egyesítve létrehozták Nagy-Albániát. Az 1943. IX. 8-i ol. fegyverletétel után IX. 10: ném-ek szállták meg, de 1944 őszére kiűzték őket. A (II.) Jug-ban ~-Metohia autonóm tart. lett, az albán népszaporulat miatt nyomasztó albán többség alakult ki: 1948: 68,5%, 1971: 73,7%, 1981: 77,4%, 1991: 84%. 1981: zavargások kezdődtek a szerb elnyomás ellen, amit a rendőrterror földalatti mozgalommá változtatott. Az 1980-as években az albán ellenállás ~ban a betiltott anyanyelvi okt. helyett földalatti isk-rendszert, kulturális, pol. és szellemi központokat épített ki, és titokban megkezdte a lakosság fölfegyverzését. A szerb elnyomás 1988: a Vajdaságéval egyidőben ~ autonóm tart. helyzetét is megszüntette, s megpróbálta beolvasztani Szerbiába. 1991: kitört a délszláv háború, mely az ott élő népek elégedetlensége nyomán széttörte a →versailles-i békerendszer balkáni maradványát. 1992. IV: Jug. csonka parlamentje elfogadta az új alkotmányt, melynek értelmében Jug. Szerbia, Montenegró, Vajdaság és ~ szöv-e. 1998. II: összetűzések törtek ki a szerbek és az albánok között, az albánok a szerb gyilkosságokra válaszul megalakították a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCSK) gerillaszervezetet, melynek célja a függetlenség fegyveres kivívása. 1 é. át a szerbek zsoldosokat is alkalmazó szabadcsapatokkal folyamatosan mészárolták az albán lakosságot, házaik lerombolásával menekülésre kényszerítvén őket, hogy „megtisztítsák” ~t a nem szláv népességétől. Százezrek menekültek el szülőföldjükről, a harcok állandósultak. A NATO-országok sorozatos (eredménytelen) figyelmeztetgetései és tárgyalásokat erőltető próbálkozások után a rambouillet-i konf. is kudarcot vallott. 1999. III. 24: a NATO a ~i helyzet miatt „légiháborút” kezdett Jug. ellen. A 78 napig tartó légicsapások alatt ~ban is óriási károk keletkeztek, mivel a NATO-erők az albánokat elűző szerbeket is támadták. A háború célját, Milosevics jug. eln. hatalmának megdöntését nem érte el, sőt megerősítette azt (mint az iraki háború Szaddam Husszeinét), mivel a háborút nem kívánták kiterjeszteni szárazföldi hadműveletekkel. A ~i háború után ~ szerb népessége a lakosság 5%-ára csökkent, az 1,2 millió menekült albán közül 2000. IX-ig kb. 300 ezer nem tért vissza. A zónákra osztott ~ban a NATO vez. KFOR több mint 3500 nemzetk. rendőre tartja fönn a rendet, a tart. nemzetk. helyzete tisztázatlan, mivel az albánok nagy népirtásuk után nem akarnak ismét szerb uralom alatt élni. 1999. VI. 9: a macedóniai Kumanovóban a NATO úgy állapodott meg a szerbekkel, hogy ~ Jug. része marad, ennek előföltétele az albánok együttélése a szerbekkel, ami csak folyamatos nemzetk. rendőri ellenőrzés alatt, látszatként létezik. Dom.L.

Thim József: A szerbek tört. a legrégibb kortól 1848-ig. 1-3. köt. Uo., 1892. - Nádasdy Béla: Délszlávok. Uo., 1934. - Kocsis Károly: Jug., egy fölrobbant etnikai mozaik esete. Uo., 1993. - Cronology of the Crisis in the Former SFRY. Belgrad, 1994. - Németh András-Tóth László: Halálos tavasz a Balkánon. Bp., 1999. - M. Nemz. 2000. VI. 24. (Berger, Samuel: A világ ezúttal nem hallgatott ...; előbb Washington Post 2000. VI. 10.) - Pro Minoritate 2000. tavasz (Ladányi György: Ördöglakat Koszova)