Koptik Odó, OSB (*Cseho., 1692): celldömölki apát, a kegyhely kultuszának felelevenítője. - 1713: lépett be a r-be. Működését Máriacellben kezdte meg. Megírta a kegyhely történetét, s a kegyszoborról másolatot készített magának. Salzburgban nevelőint-et létesített, ezért a pannonhalmi főapát a tör. időben romba dőlt, félig-meddig már puszta dömölki apátság címét adományozta ~nak. A címből hivatás lett. 1731: ~ Mo-ra jött, s a törökdúlás után tönkrement ország és nép testi-lelki szüksége láttán elhatározta, hogy apátságát új életre kelti, és a m. ifj. részére nevelőint-et létesített. Apátsága ter-én kis kpnát épített a máriacelli Szűzanya képmásának, melynek a Jó szerencséről nevezett Szűz Mária tit-t adta, s mellé remetelakot épített magának. A feljegyzések szerint a Szt Szűz szobra ekkor tette az első csodát. - Történt, hogy ~ remetéhez feljött egyik híve, hogy kutat ásson részére. Már jó mélyen dolgozott a kútban, amikor egy nagy kő esett a fejére, s megrepesztette koponyáját. A remete segítségért sietett a közeli faluba, de mire a szerencsétlent fölhúzták a kútból, már alig volt benne élet. Odó apát akkor besietett a kpnába és a celli Szűzanya segítségét kérte. Mire visszatért a sebesülthöz, az már magához tért, sebe begyógyult és nemsokára saját lábán ment haza. Ezt követően sok csodás gyógyulás történt, melyek a zarándokok nagy tömegét vonzotta a kis kpnához. 1745: amikor egyh. engedéllyel a kegyszobrot nyilvános tiszt-re oltárra helyezték, több mint 20 ezer zarándok fordult meg a kegyhelyen, és több csodálatos gyógyulás és megtérés történt. 1746-48: fölépült a mai tágas kegytp., a máriacelli tp. mása. Közepén áll a tornyos (alapítójáról, Erdődy György országbíróról elnevezett) Erdődy-kegykpna, benne a kegyoltár, melyet az alapító hitvese, Esterházy Terézia emeltetett, rajta a kegyszobor. - ~ kérésére XIV. Benedek p. (ur. 1740-58) a celldömölki zarándokok részére 1745: teljes búcsút engedélyezett, és a homokkomáromi kegytp-nak adományozta Szt Félix ereklyéit. **

Szenthelyi 1988:42.