Magyar Katolikus Lexikon > K > Konyha


konyha (lat. culina): a →ház része. - A Szentírásban Ezekiel látomásában a tp-épület részeként fordul elő (46,23). A főzés ált. a szabad →tűzhelyen, a házon kívül történt. - Az 1930-as években még élő népszokásban a ~ jelentősége a →tűzre, tűzhelyre és az asztalra, s ezeken keresztül a főzés-sütésre (főleg a kenyérsütésre) vezethető vissza. A tűzhely óvásával óvták a családot is, az asztalon v. vele kapcsolatban történnek a →jeles napok cselekedetei. Költözéskor elsőként mindig az asztalt vitték be a házba, a körülötte való étkezés az ülésrenddel együtt a →házközösség életének egyik fontos közp-ja. - A sütőkemence, a kémény, az edények és konyhaeszközök, a főzés-sütés módja az élet (fenntartása) iránti tiszteletben nyerik jelentőségüket. - Az új edényből a gazdának, v. legalábbis ffinak kell legelőször ennie, s a család legkedvesebb ételét kell benne megfőzni v. föltálalni. Az edény és konyhaeszköz tisztántartása a varázsló erő megtartása miatt fontos. Igen nagy a mosogatórongy betegségűző és szerencsevarázsló ereje is. **

MN IV:185. - MNL III:261.

Konyha, Izakonyha, v. Máramaros vm. (Bogdan Vodă, Ro.): g.k. parókia a v. munkácsi egyhm. izai esp. ker-ében. - 1771: már létezett. Fatp-át Szt Miklós tiszt-ére szent. Anyakönyvei 1777-től. 1948. X. 21-1989: „visszafogadták” az ortodoxiába. **

Schem. Univ. 1842:591.

Konyha, v. Pozsony vm. (Kuchyňa, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. malackai esp. ker-ében. - Pernek filiájából 1729: alapították. Tp-át 1702: Szt Miklós tit-ra sztelték. Kegyura 1880: Pálffy Antal hg. Anyanyelve 1880: szl. **

Némethy 1894:137. - Pozsony vm. 1895:81. - Gerecze II:659. - Schem. Strig. 1917:187.