Konstanz: egykori püspökség Németországban. - A 6. sz. 2. felében alapították az alemannok (→germánok) megtérítésére. Első bizonyítható pp-e Gaudentius (†613). A ppség határai csak a 8. sz. óta meghatározottak. Szoros kapcsolata →Reichenau és →Sankt Gallen ktorokkal sok visszássághoz vezetett. Jelesebb pp-ei a 9-10. sz: I. Salamon (839-71), a birod. kancellár III. Salamon (890-919), (Szt) Konrád (937-75), II. (Szt) Gebhard (979-95). A 11. sz-tól kezdve kir-ok nevezték ki a pp-öket. I. Ottó (1071-80) IV. Henrik határozott szövetségese, ezért 1080: elmozdították, de tovább ragaszkodott a ppséghez, utóda III. Gebhard v. Zähringen (1084-1110) kénytelen volt vele és az ellenpüspök utódaival hadakozni. A 13. sz-tól ~ pp-ei kis ter-tel rendelkező birod. hg-ek. A Bajor Lajos és XXII. János p. (ur. 1316-34) közötti harc idején a város több évig interdiktum alatt volt az ellenpüspökök választása miatt. Egyes pp-ök pazarlása és eladósodása, majd egymás elleni harcaik annyira lezüllesztették az egyh. életet, hogy a hitújítóknak könnyű dolga volt, s maga a város, ~ is újhitű lett. Hugo v. Hohenlandenberg kénytelen volt 1526: Meersburgba költözni, s ez lett később a ppség székhelye. 1548: ~ osztrák lett és visszatért a kat. hitre. Későbbi pp-ei: Andreas v. Österreich bíb. (1589-1600), Jakob Fugger (1604-26), Joh. Franz Schenk v. Stauffenberg (1704-40) reformálta az egyhm-t. A Rodt család tagjai: Marquard Rudolf (1689-1704), Franz Konrad bíb. (1750-75), Max. Christoph (1775-1800) alatt állandó vita volt a joghatóság gyakorlása miatt a földesurak, →Einsiedeln, St. Gallen és Kempten ktorok, s az 1579: fölállított nunciatúra között. K. Dalberg (1800-17) helyett a jozefinista Wessenberg kormányozta az egyhm-t. Dalberg pp. halálával ~ mint ppség megszűnt, s 1821: megszervezték →Freiburg im Breisgau érsséget. B.J.

LThK 1934. VI:173.