Magyar Katolikus Lexikon > K > Kománfalva


Kománfalva (Comănești, Bacău m., Moldva, Ro.): város a Tatros völgyében, vasúti csomópont, jelentős szén- és olajlelőhelyekkel, erdészeti és bányászati központ. - Nevét Moldva 12-13. sz. népéről, a →kunokról (cuman) kapta, román neve a magyarral párhuzamos névadás eredménye. A falu D-i részén a 19. sz. derekán látható volt egy kunhalom. 1693: említik 1462 r.k. lakóját. A 18. sz. elején bujdosó kurucok huzamos ideig éltek ~n. Magyar lakossága elsősorban székely eredetű, az 1960-70-es években a környező kat. falvakból a kollektivizálás elől menekülő magyarok jelentős számban költöztek ~ra. - A 19. sz. első felében Pusztina, majd Dormánfalva, 1955: Moinești filiája, 1989: pléb. Tp-át 1838: Páduai Szt Antal tiszt-ére szent. 1872: Keminger de Lipa bárónő (szül. Carolina Benvenuti) megjavíttatta. Mai kőtp-át 1925: építették. - A 19. sz-ból csak egy deák (kántor) nevét ismerjük: Kovács Ferenc. Plébánosa 1990-től Ioan Purcaru. - Lakói 1842: 140; 1851: 149; 1857: 190; 1902: össz. 910 (260 székely); 1930: 178 r.k., össz. 1428 (m. származású 80, m. nyelvű 72); 1992: 1132 r.k., 4 g.k., 20.952 g.kel., 7 ref., 2 ev., 3 unit., 1148 egyéb vall., össz. 22.573, a magyar nyelvet ismeri 200 (Tánczos). H.P.

Jerney 1851:186. - Csutak 1929:637. - Domokos 1987:585. - Gabor 1996:76.