Kollonics országszervezési terve, 1688. jún. 10.-szept. 22.: A bécsi udvar fölfogása szerint a töröktől visszafoglalt ter-re a kir. „mint nagy részben fegyver által meghódítottnak, önkénye szerint szabhat törvényeket”. A szervezési munkákra a pozsonyi kamara egykori elnökét, Kollonics Lipót győri pp-öt (1685-95) (mint elnököt) és Krapf József hadi tanácsost (mint jegyzőt) bízták meg. A biz. tagjai: Siegfried Beuner birod. kamarai eln., gr. Buccellini és Thun, br. Dorsch cs. tanácsosok, Georg Hoffmann alsó-au. kormánytanácsos. A tervezetet (Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn) 1689. XI. 15: adták át a kormánynak. Az igazságszolgáltatásban új polgári büntetőkv-et és perrendtartást, olcsóbb igazságszolgáltatást, megvesztegethetetlen bírákat, a büntető perekben rendszeres büntető perfolyamot, törv. előtti egyenlőséget akart bevezetni, de nem ogy. szavazással, hanem kir. rendelettel, úgy, hogy a m-ok mellé ném-eket is kineveznek. - Az Egyh-ban: a tör. hódoltság miatt elszegényedett pp-öknek 1200 Ft évdíjat és mindegyiknek székhely szerinti szegyh-at, a szegény plnosoknak és isk-mestereknek tisztességes ellátást kívántak. Ahol nincs tp. és isk., ott a földesúr és a közs. közösen építsen; a kat. egyh. gondoskodást nem terjesztették ki a nem kat-okra. Az egyesült gör. papoknak a kat. járandóság felét szánták, a prot-ok kívánságait éppúgy mellőzni akarták, mint az 1687. é. törv-ek; előbbieknek az uniót, utóbbiak minden módon való térítését javasolták. A községi rendszert az osztrák mintára kívánták átszervezni. Az elpusztult országrészeket új telepítéssel akarták benépesíteni, a bevándorlóknak ingyen, örök jogú telket, robot és más úri terhek alóli fölmentést akartak adni, előnyben részesítvén a kat-okat és ném-eket, hogy a zavargásra hajlamos m-okat ellensúlyozzák. A várakat igyekeztek lehetőleg ném-ekkel benépesíteni. Az ipar és kereskedelem fölélesztésére hitelt akartak biztosítani. Budán és Kassán egy-et, a többi városban főisk-kat, gimn-okat kívántak a jezsuiták vez-ével, a prot-ok lőcsei nyomdájához cenzort akartak kineveztetni. Új jövedelmi forrásnak tervezték a visszafoglalt föld egykori birtokosainak (v. örököseiknek) földváltságát, kir. kegyként a tulajdonjogát igazolni tudó és hűségesküt tett visszakaphatta volna birtokát. Az adózást megváltoztatták volna úgy, hogy pl. mivel a várak körül nagy szükség van a kézi munkára, a →robotot négyszerezni kellene; s minthogy e robot 12 Ft-tal váltható meg, egy-egy →porta adója 36 Ft-ra rúgna. Ezen adót pedig ne csak a jobbágy, hanem kivétel nélkül minden egyh. és világi úr, káptalan és nemes, katona v. kamarai tiszt is fizesse földbirtoka arányában. Kivételt csak a plnosok, isk-mesterek földjeivel és házaival és a kisnemesség kúriáival lehetne tenni. E közteherviselést az ogy. s a kir. megegyezése állapítsa meg, miután a törv. megtartását esküvel fogadta. Az adót azután nem a kamarai tisztek és hadi biztosok, hanem a vm. és városi hivatalnokok szednék. II. Rákóczi Ferenc írta emlékezéseiben, hogy többször hallották Kollonicstól e szavakat: „Faciam Hungariam captivam, postea mendicam, deinde catholicam” ('Mo-ot előbb rabbá, aztán koldussá, végre katolikussá teszem'). ~t részleteiben megvalósították; a visszafoglalt részek igazgatásában; ahol a vm-knek nem sikerült önmagukat visszacsatolni az országhoz, helyreállítani a helyhatósági igazgatást, ott a bécsi kormánytanács intézkedett. 1698. II. 1: Pozsega, Szerém, Valkó és Verőce vm. ter-ére Gotthal Pétert helytartóvá nevezték ki, létrehozták az →neoacquistica commissiót. 88

Horváth M. VI:252. (az Einrichtungswerk... 1-1 pld-a az OSZK-ban és az MTA Kvtárában) - Hóman-Szekfű IV:243; V:68. (mell.) - MTK II:514.