Magyar Katolikus Lexikon > K > Kollmitz


Kollmitz Kristóf, Colmitz (†Lőcse, 1665): fafaragó, asztalos. - Alamócról (Morvao.) került Lőcsére, ahol 1616-26: a Szt Jakab-tp. szószékén (Mózes tartja, domborművein Ábrahám áldozata, Mózes átvezeti népét a Vörös-tengeren, Mózes a pusztában, Illés próf. áldozata, Illés tüzes szekere, Dániel az oroszlánok között) és orgonakarzatán, 1619: Gyulafehérvárt a szegyh. szószékén dolgozott. T.E.

ML 1935. I:575. (s.v. Kollmitz); 1966. II:663. (s. v. Kollnitz)