Magyar Katolikus Lexikon > K > Kiskapus


Kiskapus, Kleinkopis, v. Nagy-Küküllő vm. (Copșa Mică, Ro.): plébánia a v. erdélyi egyhm. erzsébetvárosi főesp. ker-ében. - 1400 k. alapították. Lakói 1550 u. m. létükre ev-ok lettek. 1760 k. sokan katolizáltak. 1772: használni kezdték a régi tp-ot, de 1773: az ev-oknak ítélték. A pléb-t 1779: alapították újra. Ekkor épült a mai Mennybemenetel-tp. Anyakönyvei 1772-től. Anyanyelve 1880: m. - Filiái 1917: Asszonyfalva, Keszlér, Kisekemező, Martontelke, Nagybaromlak, Sálya, Szászegerbegy. - Plébánosai: 1454: Miklós gyulafehérvári knk., 1781-88: Tarr János, 1793: Balázs Ambrus, 1805: Balázs Mihály, 1807: Bontz Mihály, 1812-16: Lázár Alajos, 1822: Mártonfi János, 1831: Tima Máté, 1833: Nagy Lajos, 1842-45: Lakatos János, 1848: Benedek Péter, 1853: Fitos Gergely, 1861: Darvas Antal, 1869: Fülöp Alajos, 1880-85: Erősdi Dávid, 1887: Nagy Ignác, 1893: Lőrincz Ferenc, 1903: Tőzsér László, 1905: Hortáver Győző, 1914: Gá1 Elek, 1918: Balló János, 1921: Fekete Imre, 1931: Mosonszky Henrik, 1933: Fuchs Gusztáv, 1935-47: Garabet Gerő, 1956: Köpeczy János, 1981: Bálint Jenő, 1984: Gergely István, 1987: Pántya Elemér, 1993-95: György István - Lakói 1910: 314 r.k., 1654 g.k., össz. 8326 (7 filiával). **-Sz.B.

Gerecze II:518. - Schem. Trans. 1913:107. - Léstyán 2000. II:307.