Magyar Katolikus Lexikon > K > Keresztényszocialista Egyesületek Országos Szövetsége


Keresztényszocialista Egyesületek Országos Szövetsége, Bp., 1925. márc. 12.-1946. júl. 17.: az 1905-21: működő →Keresztény Szociális Szövetség egyik, kulturális és karitatív tevékenységet folytató ágának újjáalakult utódszervezete. - Az 1925. III. 12-i újjáalakuló közgyűlés után eln. →Ernszt Sándor. Elfogadták a Szövetség régi alapszabályát, a 77.000/1922. rendeletnek megfelelő módosításokkal. Ugyanez a közgyűlés különválasztotta a szakszervezeti és az egyleti ágak szövetségeit. A ~ működése 1927-ig formális maradt. Miután a →Keresztényszocialista Országos Szakegyesületek Szövetségének 1927. V. 8-i közgyűlése leváltotta a régi vezetők egy csoportját, így Szabó Józsefet és Székely Jánost, azok kiváltak, és az őket támogató szakszervezeti egyes-ekkel együtt 1928 elejétől a ~ben folytatták tevékenységüket. A két szervezet a →Keresztény Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége és az egyh. felső vezetés nyomására 1931. II. 28: egyesült a Keresztényszocialista Országos Szakegyesületek Szövetsége keretében, de a X. 25-i közgyűlésen a két frakció ismét különvált. A többségi, Tobler J.-Lillin J. vezette csoport maradt a Keresztényszocialista Országos Szakegyesületek Szövetségében. A ~ működésének felélesztése céljából, a kisebbségi Székely-Szabó frakció nevében 1933. IV.19-re Székely János és Movik Zsigmond alapszabálymódosító közgyűlést hívott össze, amelyen 30 fő vett részt. A szakmai szervezetek közül a Kerszoc. Villamos- és Autóbuszüzemi Alkalmazottak Egyes., a Kerszoc. Dohánygyári Munkások és Munkásnők Egyes., a Kerszoc. Gépjárművezetők Egyes., a Kerszoc. Közs. Alkalmazottak Orsz. Szöv., a Kerszoc. Kövezőmunkások Egyes., a Kerszoc. Áll. Alkalmazottak Orsz. Egyes., a Kerszoc. Szabómunkások és -munkásnők Orsz. Szöv., a Kerszoc. Otthon és Kultúregyes., az Angyalföldi Ker. Munkásegyes., a Szombathelyi Ker. Munkásegyes., a Tiszasülyi Ker. Munkásegyes. csatlakozott hozzájuk. Eln. Székely János (dohánygyári szöv. titkára), társeln. Szabó József (villamosvasúti szervezet titkára) és Boros Imre ügyvéd, aleln. Heffinger Mátyás (BSZKRT állomásvez.), Kerkay Sándor (főművez.), orsz. főtitkár Movik Zsigmond szerk.

Alapszabályaikat 1933. X. 17: láttamozták. 1933. X. 7: A szakegyesületi ágat irányító Tobler János-Lillin József vezette kerszoc. többségi csoport is összehívta a Kerszoc. Egyesületek Orsz. Szöv-ének közgyűlését, a másik szervezet beolvasztása végett, de végül a kialakult viták miatt a kísérletük sikertelenül zárult. A szabálytalan meg- és újjáalakulások miatt, polgármesteri fölterjesztésre 1936. XI. 27: a Keresztényszocialista Egyesületek Orsz. Szöv-ét a BM föloszlatta. - 1934. XII. 18: az ellenérdekű felek, a feszültség csökkentésére (ismét egyh. kezdeményezésre) megalakították a →Magyar Keresztényszocialisták Szövetség Tanácsát, a két ker.szociális szövetség vezetőiből és az országos Ker. Gazdasági és Szociális Párt parlamenti képviselőiből, a budapesti Keresztény Községi Párt támogatásával. Ezzel is csak részben sikerült az együttműködést biztosítani, a politikai ág irányítása alatt. - A föloszlatás ellenére a Székely-Szabó frakcióhoz csatlakozott szakszervezeti szövetségek továbbra is használták a ~ elnevezést, melynek tagegyesületei 1944.VII: Állami Vas- és Acél- és Gépgyári Munkások Orsz. Szöv. (VIII. Simor u. 33., a Diósgyőri Vasgyárban saját székházzal, 1500 tag), a Dohányjövedéki Munkások Orsz. Szöv. (II. Hunyadi J. u. 22., 3500 tag), Közüzemi Alkalmazottak Orsz. Szöv. (VI. Vilma kirné u. 22.), Villamos, HÉV- és Autóbuszüzemi Alkalmazottak Orsz. Szöv. (VI. Vilma kirné u. 22., saját székházzal, 7000 tag). (A [Szabó-Székely vezette] ~t Rajk László belügymin. 288.994/1946. BM rendelettel 1946.VII. 17: számolta föl.) 88-N.D.

Gergely 1993:221.