Magyar Katolikus Lexikon > K > Kenya


Kenya, Jamhuri ya Kenya: köztársaság Kelet-Afrikában. - Határai: Uganda, Szudán, Etiópia, Szomália, Indiai-óceán, Tanzánia, Viktória-tó. Ter-e 580.367 km², főv-a Nairobi. Hiv. nyelve a szuahéli és az ang. - Az ókorban ~ partjain indiai, arab és föníciai kereskedők jártak. 900 k. arabok alapították Mombasa és Malindi városát. A kk-ban az arab szultánságok rabszolgapiaca volt. 1498: Vasco da Gama fedezte föl, 1505: a port-ok meghódították a partvidéket. A 17. sz. végén az arabok kiszorították őket, a 19. sz. 2. felében Zanzibár szultánjának birtoka lett. 1886: a Brit Keletafrikai Társaság igazgatása alá került, 1895: Brit Kelet Afrika néven protektorátus, 1920: ~ként koronagyarmat. 1963: domínium a Brit Nemzetközösségen belül, 1964: független közt. - Az első misszion-ok ágostonosok voltak, kiknek Vasco da Gama ktort alapított Zanzibár szg-én. Tevékenységük az eu-iakra korlátozódott. 1698: az arabok elűzték őket, 1860: a Szentlélek Misszionáriusai kezdték a rendszeres munkát, 1902: a torinói Consolata, 1904: a mill-hilli Szt József, 1953: a Szt Patrik misszionáriusok kapcsolódtak bele. - Érssége és ppségei: 1953: Nairobi, Kisumu, Nyeri, Meru, 1959: Eldoret, 1960: Kisii, 1963: Kitui, 1964: Marsabit, Mombasa, 1968: Nakuru, 1969: Machakos, 1976: Garissa, Ngong, 1978: Lodwar, Kakamega, 1983: Muranga. - 1980: 16.400.000 lakos, 3.100.000 r.k., 18 pp., 879 pap, 272 szerz., 1954 apáca; 1997: 28.612.000 lakos (27% prot., 26% kat., 18% „afrikai ker.”, 2% g.kel., 19% törzsi vallású, 6% szunnita muszlim). **

Földünk 1978:235; 2000:246. - Kiss 1978:328.