Magyar Katolikus Lexikon > K > Kaunitz


Kaunitz, Anton Wenzel, hg. (Bécs, Alsó-Au., 1711. febr. 2.-Bécs, 1794. jún. 27.): államférfi. - Mint a család legkisebb fiát, szülei papnak szánták. Miután mind a 4 bátyja meghalt, diplomatának nevelték. VI. Károly cs. (ur. 1711-40) 1737: udvari tanácsossá és a regensburgi birod. gyűlés tagjává nevezte ki. 1741: Mária Terézia követe Rómában, Firenzében, Torinóban. 1744: Lotharingiai Károly németalföldi kormányzó udvarában osztr. min., s Károly távollétében kormányfő. Amikor a fr-k megszállták Brüsszelt, ~ elérte az osztr. csapatok szabad elvonulását. Az aacheni békekongresszuson a cs. megbízottja, érdemeiért állammin. lett. 1750-53: Párizsban követ. Rávette XV. Lajost, hogy szöv-re lépjen Au-val Nagy Frigyes ellen. Jutalmul Mária Terézia (ur. 1740-80) 1753: osztr. udvari és államkancellárrá nevezte ki. Így ~ lett a bécsi udvar egyik hatalmassága. - Levelezett Voltaire-rel, s hozzájárult a →felvilágosodás ausztriai elterjedéséhez, ugyanakkor húsvéti gyónócéduláját minden évben bemutatta Mária Teréziának. Külpol-jának célja egy hatalmas, egységes osztr. monarchia volt. 1764: ném. birod. hg. lett. Németalföldön, Lombardiában és Au-ban alapításokkal támogatta a tud-t és a műv-et. II. József (ur. 1780-90) alatt befolyása csökkent, de amikor VI. Pius p. (ur. 1775-99) Bécsben volt, annak ellenére, hogy a p. fölkereste a saját villájában, ~ megakadályozta, hogy a cs. engedményeket tegyen a p-nak. II. Ferenc cs. (ur. 1792-1806) trónralépésekor lemondott az udvari kancellárságról. **

Pallas X:282. - LThK V:913.