Kasselik Ferenc (Pest, 1795.-Bp., 1884. dec. 8.): építész. - Bécsben tanult, 1827: pesti polgár és céhtag. Nagyvállalkozóként kb. 400 alkotása ismert: 1834-35: balassagyarmati vm-háza, 1836: többekkel a pesti városháza újjáépítése, 1837: Vigyázó gr. pesti palotája, 1842: a régi lipótvárosi plébtp. terve, a piar. rház bővítése, többekkel 1845-46: Mária Terézia laktanya 1851: Citadella. ~ építette a Vágóhidat s a Nyugati pályaudvar gépház- és raktárépületeit.   T.E.

ML 1966. II:576.

Kasselik Fidél (Waidhofen, Alsó-Au., 1760 k.-Pest, 1830. máj. 26.): építész. - 1795 k. Pesten telepedett le, ahol 1807: polgárjogot kapott. 1801-11: a terézvárosi tp. homlokzatát készítette, majd a tp. elé oroszlános kutat épített (melyet később a Népligetbe vittek). Ez időben tervezte a józsefvárosi tp. homlokzatát. Polgárházakon kívül ~ műve 1815: a pesti magyar színház és a fiúárvaház terve. T.E.

ML 1966. II:576.

Kasselik Jenő (Pest, 1835.-Cannes, Fro., 1910. márc. 11.): emberbarát. - Katonáskodott, főhadnagyként harcolt 1866: az osztrák-olasz háborúban, majd apja, K. Ferenc építőmester kívánságára (akitől vagyont örökölt) kilépett a hadseregből. Magánzó különcként többnyire Párizsban élt, szinte senkivel sem érintkezett. Végrendeletében 13 millió K-s alapítványt tett a szfőv., önhibájukon kívül ínségbe jutott középosztálybeliek megsegítésére. T.E.

Kincses Kalendáriom 1911:208. (s.v. Kaszelik, háztulajdonosként) - KL II:509. - Új Idők lex. VIII:3688. (katonai íróként; Szinnyei-Gulyás művét nem említette)