Magyar Katolikus Lexikon > K > Kaposvár


Kaposvár: megyei jogú város, megye- és püspöki székhely Somogy megyében, a Kapos mindkét partján. -

I. Története. A Kr. e. 8-6. évezredből származó csiszolatlan kő- és csonteszközöket találtak Kaposhomokon. A Kr. e. 5-4. évezredben ~ és környékén számos újkőkori település létezett (pl. Ólaki dűlő). A Kr. e. 3. sz: a hercuniates nevű kelta törzs telepedett le a Kapos völgyébe. A Kr. u. 1-3. sz: e tájon húzódott Felső- és Alsó-Pannónia róm. tart-ok határa. ~ régészeti lelőhelyei folyamatos megtelepedettségről tanúskodtak. A 8-9. sz: telepedtek meg az avarok a környéken. Az Árpád-korban, a 10-11. sz: a város területe is benépesült. 1009: a Copus nevet a pécsi ppség I. (Szt) István kir. által adományozott alapítólevele említette először. 1061: alapította a Győr nemzetség őse, Atha (v. Ottó) somogyi ispán a →zselicszentjakabi bencés apátságot. 1192: Györffy György szerint már létezett egy Kapos menti nagy uradalom, melyet a 15. sz-tól Ropolyújvár v. Kaposújvár néven is említettek. 1270: örökölte Monoszlai Péter fia Péter a Kapos melletti Márkot, (vagyis ~t). 1313-1400: Monoszlai II. Gergely fia, Egyed tárnokmester igyekezetének is köszönhetően megindult a ropolyi uradalom egységesülése. 1359: tűnt fel először - a megmaradt okl-ek tanúsága szerint - Újvár neve. II. Ulászló 1495: parancslevele birtokában - az Újlakiak hatalmaskodásait megszüntetendő - Drágffy Bertalan erdélyi vajda megostromolta Kaposújvárat. Egy 1504. I. 21: kiállított okl. szerint Kaposújvár vára a hosszú pereket követően a Szerdahelyi családé. 1546: a Dersffy fivérek által készíttetett számadás szerint 50 gyalogos és 50 lovas katona lakta. 1555. IX. 4: a török megostromolta. IX. 17: Szeles Péter kapitány tehetetlensége és az őrség gyávasága folytán a török birtokába került. 1565: török őrségének létszáma 211 fő. 1599: és 1664: a kir. csapatok sikertelenül kísérelték meg ~ fölszabadítását. Végül 1688. X. 12: foglalták vissza. 1702: kötötte meg Esterházy Pál hg. ~ megmaradt lakosaival az első kaposi urbáriumot. I. Lipót parancsára 1702: több m. várral együtt Kapos várát is lerombolták. 1705: a rác és a m. hajdúk összecsapása után, 1708: Vak Bottyán visszavonulásakor ~ leégett. 1712. XII. 2: Esterházy Pál által Kismartonban kiállított okl-ben ~ újratelepedési engedélyt kapott, ekkor 247 család lakta, akik 3 é. részleges szabadságot is kaptak. 1715: kezdték meg a tanítást az első ~i népisk-ban. 1748: első elemi isk-ja kőépületbe költözött. 1750: Somogy vm. végleges székhelye. 1766: fölállították Szt Rókus szobrát. 1767: ~ új urbáriumot kapott. 1770 k. készült el a rokokó Mária-oszlop. 1774: épült fel a barokk stílusú Arany Oroszlán Gyógyszertár. 1782-85: az első katonai fölvétel csak néhány szilárd építőanyagú épületet, 1 tp-ot, a megyeházát, az uradalmi tisztviselőházat és néhány polgárházat talált. A 18. sz. végén fölépült a tiszttartói lakás, a későbarokk stílusú Dorottya-ház. 1791: ~on 368 ház állott. Első ispotályát 1797: alapította Winkler Mihály gödrei plnos. Esterházy Miklós hg. által adományozott épületben 1806. XI. 1: algimn. nyílt, mely 1812: 4 o-os kisgimn., 1817: 6 o-os nagygimn., a diákok szabharc alatti rebellis magatartására hivatkozva 1850: visszaminősítették kisgimn-má. 1816: alapították a Somogy vm. Kvtárat, 1828: a Megyei Olvasó Társaságot. 1828-32: épült a klasszicista stílusú vm-háza. Az 1834: létrejött zsidó hitközségnek 1890: 2180 tagja volt. 1835: Széchenyi István ~ díszpolgára, megalapították a Somogy Vm. Lótenyésztő Társaságot. 1842-46: építették a klasszicista stílusú vm. kórház anyaépületét. 1848: a jobbágyfelszabadításkor 275 jobbágy és 14 zsellér úrbéres háztartást írtak össze a városban. 1848. III. 22: este a mezőváros polgárai rokonszenvtüntetést tartottak. 1848. VI. 15: ~t rendezett tanácsú várossá nyilvánították. (A szabharc bukása után a megyeszékhelyet visszaminősítették mezővárossá.) 1848. IX. 22: a császári csapatok bevonultak ~ra. 1849. I. 23: Somogy vm. volt főispánja, Czindery László kir. biztos a megszállt ~on. 1849. V. 1: Noszlopy Gáspár kormánybiztos a népfölkelés győzelmét követően bevonult a vm. székhelyére. Az 1849. V. 14-i bizottmányi ülés, Noszlopyval az élén, lelkesen fogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot. 1850. V. 9-10: a ~i gimnazisták tüntető köhögésükkel botrányt okozva akadályozták a cs-ért imát mondó lelkészt. 1852. VI. 29: I. Ferenc József ~ra érkezett. 1855. X. 19: szűnt meg a városi önkormányzat, mely községivé alakult át. 1866. III. 6-1915. III. 21: megjelent a Somogy c. hetilap. 1869: Somssich Pálnak köszönhetően ismét nagygimn-a lett a városnak, mely 1885: főgimn. címet kapott. 1869. III. 18: a ~i választókerületben (Somssich Pál ellenében) ogy. képviselővé választották Kossuth Lajost. 1869. XI: megalakult a ~i Torna Egylet, 1870. XII: a ~i Ált. Munkásegylet. 1870-73: zajlottak le az első sztrájkok. 1871-1911: 11 ipari váll-ot alapítottak ~on. 1872. VIII. 14: adták át a forgalomnak a Bátaszék-Dombóvár-~-Zákány vasútvonalat. 1873. I. 20: az 1871:18. tc. alapján ~ rendezett tanácsú város lett. 1880: alakították meg a ~i Korcsolyázó Egyletet és a Mária Valéria Egyletet. 1883. VIII. 18: és a hónap végéig többször antiszemita tüntetés zajlott le a városban, melynek vezetői azonnal karhatalmat vetettek be a fölvonulók ellen. 1885-1917: az építkezések során 1129 épületet emeltek ~on. 1891: hozták létre a ~i Jótékony Nőegyletet. 1892 óta van ~on villanyvilágítás. 1908: már 49 utcában volt elektromos közvilágítás. 1894. VIII. 24: átadták a forgalomnak a ~-Mocsolád vasútvonalat. 1894 őszén kezdett el üzemelni a ~i Cukorgyár. 1895. IX. 20: ~ polgármesterévé választották Németh Istvánt, aki meghatározó szerepet játszott ~ modernizálásában. 1896: alakították meg a ~i Hivatalnokok Társaskörét. 1899: szervezték meg a Somogyvm. Tűzoltószövetséget. 1900: a férfi lakosság 76,4 %-a és a nők 64,6 %-a tudott írni és olvasni; a városban összesen 3940 épületet írtak össze (2146 lakóházat, 89 gyár- ill. 13 keresk. épületet, 3 tp-ot, 11 isk-t, 4 kórházat és gyógyintézetet, 10 laktanyát stb.) 1901: alakult meg a ~i Szabad Lyceum Egyesület. 1902: épült fel az eklektikus stílusú városháza. 1903: alakult a ~i Atlétikai Club. 1904-08: 118-an vándoroltak ki a megyeszékhelyről. 1904. IV. 28-1919. VIII. 1: jelent meg a Somogyi Hírlap, a vm. első napilapja. 1904: hozták létre a Somogy vm. Berzsenyi Dániel Irod. Társaságot. 1906: a város saját vízművet alapított. 1908: 33 utcát és teret borított szilárd útburkolat, 51 utcát ill. teret szegélyezett szilárd burkolatú járda; a postai stat. 3.815.812 levél-, ill. 59.976 táviratföladást és -érkezést tartott nyilván; az 5 bank és takarékpénztár 18.982.552 korona összvagyonnal bírt, a kaposvári vasútállomáson 373.793 utas szállt fel, a város 3 ipari rt-a 300.000 korona tőkével rendelkezett. 1908. I. 12: Nagyatádi Szabó István vezetésével a vasútállomás éttermében megalakult a Somogy vm. Kisgazdák Egyes-e. 1909: alakították meg a Somogy vm. Múz. Egyes-et. 1911: adták át a Magyar Ede és Stahl József által tervezett, szecessziós stílusban épült Városi (később Csiky Gergely) Színházat. 1918: létesült a Havasi Vajvállalat. 1918. XI. 4: a vm. tvhat. biz-a közfelkiáltással megalakította Somogy Vm. Nemzeti Tanácsát. Az 1918/19. isk. esztendőben nyílott meg a ~i Egyesületi Leánygimn. (1996: Munkácsy Mihály Gimn.) jogelődje. 1919. III. 3: a ~i Munkástanács határozata alapján létrehozták az orsz. első mezőgazd. szövetkezetét. 1919. III. 10: megalakult a megyei direktórium, melynek Latinca Sándor, Tóth Lajos és Peinhoffer Lajos voltak a tagjai. 1921. XII. 29: polgármesteri jelentés szerint a megyeszékhelyen 7 elemi isk. működött. 1924: alakult meg a ~i Rákóczi Sport Club. 1925-27: a cukorgyár a „munkásai számára” fölépítette a Hősök tp-át. 1930: 8315 lakás volt a városban. 1931: a „kaposi vár utolsó pusztulása”. 1933. V. 8-9: zajlott le a „kaposvári kommunisták” pere, 1938. VI. 26: a Független Kisgazdapárt zászlóavató nagygyűlése a Cseri erdőben. 1939. IX. 28: érkeztek meg az első lengyel menekültek. X. 16: a megyeszékhely képviselő-testülete az 1939:4. tc. értelmében 33 zsidó városatya tagságát fölfüggesztette. 1942. VIII. elején megnyitották az 533. sz. hadikórházat, melyben 1944. XI. 29-i kitelepítéséig kb. 10 ezer főt ápoltak. 1942. XII. 2: a 23. tc. értelmében ~ tvhat. jogú város lett, a törv-t csak 1945. IX. 1: léptette életbe Erdei Ferenc belügymin. 1944. III. 19: a német csapatok ~t is megszállták. V. 22: Szathmáry Lajos a Magyar Megújulás Pártja tagjaként elfoglalta a vm. főispáni székét. A ~ elleni első bombatámadáskor VI. 30: ledobott 18 bomba 14 embert ölt meg. VII. 5-6: elhurcolták a ~i gettó lakóit. X. 29: elmenekült a nyilas közig., kifosztották ~ üzleteit és pénztárát. XII. 2: a szovjet hadsereg elfoglalta ~t. 1945. I. 19: a 14/1945. ME. sz. rendelet alapján megalakították Somogy vm. és ~ város Nemzeti Biz-át. IV. 7: a ~i Cukorgyárban megválasztották az első üzemi biz-ot. XII. 4: tartották meg a vm. tvhat. biz. alakuló ülését. 1945-1948: működött →népbíróság 6 főt halálra ítélt (ebből 3 főt kivégeztek), 1 főt életfogytiglani, 27 főt 5 - 15 évi, 26 főt legalább 3 évi kényszermunkára, 88 főt vagyonelkobzásra ítélt. 1949. XII. 16: tartották meg ~ tvhat. város utolsó közgyűlését. 1950: hat szabómester megalapította a ~i Ruhagyárat. 1952: kezdte meg a működését a Pamutfonóipari Váll. ~i gyára. 1955. VIII. 1: tartotta ünnepélyes alakuló ülését az Állami Csiky Gergely Színház.  - 1956. X. 23: A Fáklya melléklete cenzurázatlanul közölte az MTI híreit (X. 24: reggel a lapot elkobozták), X. 25: a helyőrség megakadályozta a szovjet emlékmű lerombolását, X. 26: tüntetés a Petőfi-szobornál, a HNF Somogy m. Biz. (röplapon is) kiadta 16 pontját, megalakították a megye Nemz. Tanácsát s a Textilművek munkástanácsát. X. 27: a szovjet emlékmű ledöntését, a foglyok kiszabadítását a katonaság megakadályozta. X. 30: lemondott az MDP pártbizottsága, megválasztották a helyőrségi forr. tanácsot, elhatározták a nemzetőrség létrehozását. X. 31: kiadták a Szabad Somogy lapot (főszerk. Kunszabó Ferenc), őrizetbe vettek 5 ÁVH-tisztet és néhány helyi pártvezetőt. XI. 1: a honvédek a forr-at támogatva 6 tisztjüket letartóztatták, a szovjet csapatok körülzárták a taszári repülőteret. XI. 2: elrendelték a fegyverek begyűjtését a pártmunkásoktól a nemzetőrség számára, rendelettel szabályozták a piaci árakat. XI. 4: a szovjet csapatok elfoglalták a börtönt, a pártszékházat, a tűzharcban 4 szovjet, 1 m. katona, 2 diák meghalt, többen megsebesültek. 1957. VI. 3: a Kaposvári Forr. Biz. perében Révy György bíró tanácsától (B 287/1957), másodfokon 1957. IX. 9: Cieslár Viktor tanácsától (Nbf 5134/1957) Kunszabó Ferenc újságíró I. rendű vádlott (10 é.) 7 évi, Petőcz Sándor II. rendű vádlott (2 é.) 3 évre fölfüggesztett 1 évi börtönbüntetést kapott; 1957. XI. 26: a Kaposvári Járási Tanács munkástanácsa perében Ignácz Pál bíró tanácsától (B 701/1957), másodfokon 1958. IX. 3: Király Gyula tanácsától (Bf 228/1958) Göbl Dezső I. rendű vádlott (4 é.) 3 év 6 hónapi, Benke József II. rendű vádlott 2 é., Kovács Sándor III. rendű vádlott 2 é., Buzási Mária (dr. Sütő Jánosné) IV. rendű vádlott 1 é. börtönbüntetést kapott; 1958. I. 9: a Kaposvári Vaskombinát munkástanácsának perében Ignácz Pál bíró tanácsától (B 833/1957), másodfokon III. 21: Vágó Tibor tanácsától (Nbf 5048/1959) Gábriel János I. rendű vádlott (2 év 6 hónap) 2 évi, Nagy József II. rendű vádlott (2 év) 4 évi évi börtönbüntetést kapott. 1959: megj. a Somogyi Írás c. folyóir. (utóbb Somogyi Szemle, majd Somogy). IX. 7: tartották meg ~on a Felsőfokú Tanítóképző Intézet első tanévnyitóját. A tanintézetet 1975: főisk-vá szervezték át. 1961. V. 14: letartóztatták Szekeres Dezső (*1922) hitoktatót, VIII. 20: izgatás vádjával 5 é. ítélték, 1963. III. 28: amnesztiával szabadult. - 1988. X. 24: megalakult a FIDESZ, XI. 18: az MDF, 1989. II. 8: az FKgP, III: az SZDSZ, XI: a föloszlott MSZMP tagjaiból az MSZP, XII. 18: a Kereszténydemokrata Néppárt ~i szervezete. 1990. XII. 1: ~ megyei jogú város lett (82/1990.[XII.7.] OGY határozat). - 1993. V. 31: megalakult a →kaposvári püspökség, védősztje Szt László kir., főpásztora Balás Béla pp. Az 1956-os forr. és szabadságharc hőseinek emlékművei ~on: 1989: és 1995: kopjafa, 1989: Nagy Imre emléktáblája, 1991: mártírok emléktáblája, 1993: Köbl József emléktáblája (Kling Józseftől), 1993-94: kopjafa 2 kereszttel, 1995: hősi halottak emléktáblája.

II. Plébániái. 1. Nagyboldogasszony plébánia a veszprémi, 1993. V. 31-től a kaposvári egyhm. kaposvári esp. ker-ében. ~ híveit kezdetben a pécsi és az andocsi jezsuiták, ill. a pécsi ferencesek gondozták. 1693: alapították. Bencés plnosa a vártoronyból alakított ki kpnát és székházat. 1702: a várat lerombolták. 1715: pléb. Mai Nagyboldogasszony tp-át 1886: építették, 1993: az újonnan alapított ppség szegyh-a. Org-ját (3/36 m/r) 1907: az →Angster gyár építette (op. 600.), 1928: Mayer Albert, 1958: FMKV, 1992: Albert Miklós átépítette. Harangjait 1924: (1434 és 253,5 kg) Szlezák László Bpen öntötte. Anyakönyvei 1731-től. Kegyura 1880: Esterházy Miklós hg. Anyanyelve 1880: m.; 1910: m., ném.; 1940: m., ném. - Filiája 2000: Kaposújlak. - Plébánosai: Vörös József Gábor, 1738: Rajky János Ignác, 1751: Grubánovics Zsigmond, 1757: Györe István, 1774: Jankó János, 1805: Tulok Mihály Xavér Ferenc, 1818: Galamb György, 1822: Hosszú Márton, 1844: Tallián Lázár, 1860: Komesz György, 1881: Újváry Ferenc, 1900: Zimmert József, 1923: Hoss József, 1936: Kiss György, 1947: Babics Endre, 1955: Longauer Imre, 1959: Lukács István, 1964: Molnár György, 1966: Sebestyén József, 1985: Baróti János, 1996: Rózsás László. - 1991: nyílt meg a Nagyboldogasszony R.K. Gimn. és Ált. Isk. - 2. Jézus Szíve plébánia. Az 1893: épült cukorgyár köré települt városrész pléb-ja, 1925: alapították. Tp-át 1927: Jézus Szíve tit-ra sztelték. Org-ját (2/26 m/r, op. 1086.) 1932: az →Angster gyár építette. Harangjait 1928: (1600 kg), 1929: (300 kg) Seltenhofer Frigyes fiai Sopronban, 1977: (710 kg) Gombos Lajos Őrbottyánban öntötte. - Plébánosai: 1928: Boldizsár Zoltán, 1952: Horváth József, 1962: Bendi István, 1964: Kovács Sándor, 1970: Baróti János, 1985: Agg József. - Kat. sajtója: 1995-: Szívtől szívhez. - 3. Szt Kereszt plébánia. Az 1807: állított Kálváriát 1893: áthelyezték a Lövölde területére. A köréje épült városrész pléb-ja. 1947: alapították. Tp-át 1807: Szt Kereszt felmagasztalása tit-ra sztelték, a mait 1947: építették. Org-ját (2/8 m/r) 1904: az →Angster gyár építette (op. 443.), 1935: a Pécsi Tanítóképző számára átépítette, később ~ra telepítették. Harangjait (312 és 61 kg) Gombos Lajos Őrbottyánban, ill. (158 kg) ismeretlen mester öntötte. - Plébánosai: Dudás Ottó, 1952: Törzsök Ignác, 1959: Pesze János, 1965: Vaskúti József, 1972: Déghy Pál, 1984: Péteri Pál. - Kat. sajtója: 1993-: Donneri Harangszó. - 4. Árpádházi Szt Margit és Szt József plébánia. 1987: alapították. Plébánosai: Rózsás László, 1996: Nagy Vendel. - 1991: nyílt meg a Szt Margit Kat. Óvoda. - 5. Szt Imre plébánia. 1990: alapították. Plébánosai: Pázmány Lajos, 1991: Páhy János, 1993: Varga László. - 1999: nyílt meg a Szt Imre Koll. - Lakói: 1787: 2126; 1840: 3469 r.k., 15 g.kel., 176 izr., 162 egyéb vall., össz. 3822; 1850: 3474; 1857: 5212; 1869: 6895; 1880: 9889; 1890: 12.903 (9495 r.k.); 1900: 18.630; 1910: 18.627 r.k., 22 g.k., 35 g.kel., 528 ev., 1536 ref., 14 unit., 3359 izr., 3 egyéb vall., össz. 24.124; 1920: 30.096; 1930: 32.715 (26.162 r.k.); 1940: 26.756 r.k., 174 g.k., 78 g.kel., 865 ev., 2704 ref., 2346 izr., 59 egyéb vall., össz. 32.982.; 1941: 33.515; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 314 ffit, 97 nőt; 1949: 33.535; 1960: 43.458; 1970: 60.937; 1980: 72.374; 1990: 71.788; 1995: 70.728. - III. Kat. sajtója: 1925-44: Kaposvári Kat. Értes., 1935-44: Jézus Szíve Egyhközs. Tudósító, 1936: Gimnazisták, 1936-38: Isten Országa, Krisztus Királysága, 1941-42: A Mi Szavunk. - 1991: nyílt meg a Nagyboldogasszony R.K. Gimn. Bősze Sándor-88-P.P.

A m. városok stat. évkv-e. Szerk. Thirring Gusztáv. Bp., 1912. - Boldizsár J. Zoltán-Hoss József: A ~i pléb-k egyhközs-einek imái és énekei. 2. kiad. Kaposvár, 1933. - Hoss József: A ~i pléb. tört. Veszprém, 1948. - M. stat. zsebkv. 1948:274. - Ellenforr. Somogyban. (Fel. kiadó Takács István) Kaposvár, 1957. - Kanyar József: Somogy m. levtára. Uo., 1962. - ~ száz éve. Honismereti tanulm-ok. A Somogyi Honismereti Híradó különszáma. Szerk. Király Lajos. Uo., 1973. - Somogy m. műemlékjegyzéke. Összeáll. L. Szabó Tünde, Sási János. Uo., 1973. - ~. Várostört. tanulm-ok. Szerk. Kanyar József. Uo., 1975. - VEN 1975:239. - Fügedi 1977:183. - Szili Ferenc-Takács Éva: ~ tört. képekben. Uo., 1978. (Isk. és levtár 5.) - Somogyi életrajzi kislex. 2. bőv. kiad. Összeáll. Hódossy Ferencné, Hajdó Lászlóné. Uo., 1980. (Isk. és levtár 9.) - Patay 1982. - Kiss 1984:367. - Mészáros 1988:197. - Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Tört. olvasókv. 1-2. köt. 2. bőv. kiad. Uo., 1989, 1993. - Hetényi Varga I:460. - Somogy m. a II. vh-ban. Szerk. Szili Ferenc. Uo., 1993. - 1956 kézikv-e I; III. - TKM 629. (Dercsényi Dávid: Kaposvár, Székesegyház).