Kanada, Canada: szövetségi állam Észak-Amerika északi részén. - Határai: Alaszka, Jeges-tenger, Atlanti-óceán, USA, Csendes-óceán. Ter-e 9.958.319 km², főv-a Ottawa. Hiv. nyelve az ang. - Tartományai: Alberta, Brit-Kolumbia, Manitoba, Ontario, Prince Edward-szg., Québec, Saskatchewan, Új-Brunswick, Új-Fundland, Új-Skócia, Yukon, ÉNy-i ter-ek. 1497: az ang. John Cabot fedezte föl a mai Új-Fundlandot. 1534: a fr. Jacques Cartier a Szt Lőrinc folyó vízgyűjtő ter-ét mint Új-Fro-t vette birtokba. 1604-től a szintén fr. Samuel de Champlain irányította ~ meghódítását, s 1608: megalapította Québec városát. 1763: 7 é. háború után ~ ang. gyarmat lett. III. György kir. a fr-k által lakott ter-et Québec néven tart-nyá nyilvánította, egész ~ lakóinak kiváltságokat adott, ezért nem vettek részt a 13 új-angliai gyarmat elszakadási harcában, s az USA megalakításában. 1931: ~ a Brit Nemzetközösségben független szöv. állam lett. - Misszionálni 1615: a ferencesek kezdtek, 1625: a jezsuiták (→kanadai vértanúk), 1657: a szulpiciánusok csatlakoztak hozzájuk. 1763: III. György államvallássá tette az anglikánt, a kat-ok vallásszabadságát korlátozta, a szerz-eket kihalásra ítélte. Ennek ellenére 1775: a québeci pp. kiközösítés terhe mellett tiltotta meg híveinek az USA bármifajta támogatását. 1852: megszűnt az anglikán államvallás. Előbb a Szeplőtelen Szűz Oblátusai, 1890: a jezsuiták és a ferencesek is visszatértek a missz-ba. - Érsségei és ppségei: 1674: Québec, 1826: Kingston, 1829: Charlottetown, 1836: Montréal, 1841: Toronto, 1842: Halifax, Saint-John, 1844: Antigonish, 1846: Victoria, 1847: Saint-Boniface, Saint John's, Ottawa, 1852: Saint-Hyacinthe, Trois-Rivieres, 1856: Grand Falls, Hamilton, London, 1860: Bathurst, 1867: Rimouski, 1871: Edmonton, 1874: Sherbrooke, 1878: Chicoutimi, 1882: Peterborough, 1885: Nicolet, 1890: Alexandria-Cornwall, Vancouver, 1892: Valleyfield, 1898: Pembrooke, 1904: Joliette, Saint-George's, Sault Sainte Marie, 1907: Prince Albert, 1910: Regina, 1912: Calgary, 1913: Mont-Laurier, 1915: Timmins, Winnipeg, 1921: Saint Peter-Muenster, 1922: Gaspé, 1930: Gravelbourg, 1933: Saint-Jean-Longueuil, Saskatoon, 1936: Noncton, Nelson, 1938: Amos, Hearst, 1944: Edmundston, 1945: Hauterive, Camloops, 1948: Saint Paul in Alberta, 1951: Sainte-Anne-de-la-Pocatière, Saint-Jérome, 1953: Yarmouth, 1958: Saint-Catharines, 1963: Gatineau-Hull, 1967: Grouard-McLennan, Keewatin-Le Pas, Labrador-Schefferville, Mackenzie-Fort-Smith, Moosonee, Prince Georg, Whitehorse, 1968: Churchill-Baie d'Hudson, 1970: Thunder Bay, Iles Saint-Pierre et Miquelon, 1973: Rouyn-Noranda. - 1956: Edmontonban, Saskatoonban és Torontóban, 1974: New Westminsterben az ukránoknak, 1980: Montréalban a melkitáknak, Torontóban a szláv. gör. kat-oknak, 1982: Montréalban a maronitáknak alapítottak ppséget. - Lakossága 1997: 30.287.000 fő (44% r.k., 31% prot. [többségében anglikán], 1% keleti ort., 12% egyéb ker., 1% izr., 1% muszlim). **

LThK V:1274. - NCE III:2. - Földünk 1978:347; 2000:244. - Kiss 1978:312. - Papp-Váry 1995:210.