Kakasd, Tolna m.: plébánia a pécsi egyhm. szekszárdi esp. ker-ében. - A falut 1436: említik először. A török időkben nyomtalanul elpusztult. 1722: bajor telepesek népesítették be, fatp-ot építettek, 1724: pléb-t kaptak. A kőtp-ot 1745: Szt Mihály tit-ra szent., a mait 1810: építették, 1876: 2 oratóriummal bőv. Org-ját (1/10 m/r, op. 692.) 1910: az →Angster gyár építette, 1932: átépítette. Harangjait: 105 cm átm. év n., 32 cm átm. 1923: Walser Ferenc Bpen öntötte. Anyanyelve 1880: ném; 1910: ném., m.; 1940: ném., m. - Plébánosai: Peikhoffer Péter, 1735: Rascher János, 1738: Heyle György, 1743: Winkler János, 1747: Hell János, 1752: Szeng János, 1761: Vörös Bálint, 1768: Sturm Ferenc, 1773: Sturen Károly, 1774: Nitray Imre, 1790: Halber Mihály, 1815: Domján József, 1831: Gyalus István, 1857: Gajdossik János, 1873: Harray Kálmán, 1890: Anderle József, 1912: Varga Manó, 1922: Kemény Ferenc, 1956: Kosztolányi Pál, 1965: Somhegyi József, Gesztesy András, 1991: Végvári Tibor, 1994: Lauly László. - Lakói 1840: 965 r.k., 112 egyéb vall., össz. 1077; 1910: 1225 r.k., 6 g.kel., 9 ev., össz. 1240; 1940: 2025 r.k., 1 g.k., 2 g.kel., 28 ev., 39 ref., 28 izr., össz. 2123; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 78 ffit, 34 nőt; 1984: 1800 r.k., össz. 1857. - 1948: 6 tanerős r.k. ált. isk-jában 300 tanuló. - 2000. XI: ~hoz tartozik a 609. sz. Hadik András cserkészcsapat. Lauly László

Schem. Qu. 1914:115; 1981:225; 1991:199. - Genthon 1959:146. - Patay 1982.