Magyar Katolikus Lexikon > K > Kairó


Kairó (ar. al-Qahira, 'Mars városa'), Le Caire: az Egyiptomi Arab Köztársaság (→Egyiptom) fővárosa. - 1. Története. 969: a →síita fátimida dinasztia hadvezére, Egyiptom meghódítója, a szicíliainak v. görögnek is nevezett Dzsauhar asz-Szikilli v. Dzsauhar ar-Rúmi alapította.- ~t K-en a Muqattam-hegy, Ny-on a Nílus védte. ~tól É-ra már a Kr. e. 3. évezredben fölépült az egyiptomi napisten, városa, Ón (hellén: Heliopolis, arab: Ain Samsz), D-re létesült a Ptolemaioszok idején Babylon, ahol a római korban erőd épült. Ez utóbbit a közelében letelepedő muszlim arab hódítók al-Fusztátnak nevezték el (Fusztát jelentése 'tábor, a törzsek találkozási helye', nevét a később itt gyártott textília, a fosztán őrzi). - Kr. u. 972: ~ fővárosi rangra emelt város. 2000: kb. 15 millió lakosa van, az arab világ szellemi, tud. és pol. közp-ja. Múz-ai rendkívül gazdagok a régi Egyiptom (Egyiptomi Múz.), a ker. →koptok (Kopt Múz.) és az iszlám emlékeiben. (Az Iszlám Múz. megalapítója és megszervezője a mo-i Ottlakán 1856: szül. Herz Miksa bej). - A római kori Babylonban 6 ker. tp. épült, ezek a legrégibb ker. tp-ok közé tartoznak az egész világon. Hozzájuk közel áll a hellén korban épült, majd a rómaiak által lerombolt, s a 12. sz: újraépített zsinagóga. Al-Fusztátban van az Egyiptomot meghódító Amr ibn al-Ász mecsetje (többszöri átépítés után nem nagyon hasonlít eredeti formájára). A bazárnegyedhez (al-Muszki) közeli zsidó negyedben (al-hajj al-jehúdi) 6 pompás zsinagóga emlékeztet az egykor tekintélyes számú zsidóságra. Az arab világ leghíresebb mecsetje, az Al-Azhar a városalapító parancsára 972: épült; számos átépítés után is sokat megőrzött régi formájából. - ~ban legalább 6000 mecsetből és dzsámiból hangzik föl naponta 5x a →müezzin imára hívó éneke. A lakosság 10-15 %-a ker. felekezetek híve, több száz tp-uk van. Délidőben a müezzin imára hívó hangja gyakran keveredik a kat. tp-ok déli harangszavával. - Kopt hagyomány szerint a Kopt Múz. közelében álló Szt Szergiusz (Abu Szerge)-tp. oldalkápolnájának kriptájában talált menedéket az Egyiptomba menekült Szt Család. A Mataríja negyedben kopt zarándokhely az a kiszáradt fa, mely alatt József, Mária és a gyermek Jézus megpihent. - A II. vh. idején ~ban mintegy 2 ezer fős magyar kolónia létezett, mely az 1960-as, 70-es években pár tíz főre zsugorodott (a háború után kivándoroltak Ausztráliába, az USÁ-ba és Izr-be). 1975-77: ~ban m. kulturális int. működött, melyet az egyiptomi hatóságok bezárattak. - 2. püspökségek székhelye. 1946. VI. 22: maronita (1999: 5000 h, 4 pb, 2 ep, 4 szp, 4 sz, 4 szn, 5 ni, 5 ki-e volt), 1965. XII. 3: szír (1999: 1772 h, 3 pb, 4 ep, 4 sz, 4 ni, 4 ki-e volt), 1980. IV. 23: káld (1999: 500 h, 2 pb, 1 ep, 1 szp, 1 sz, 8 szn, 2 ki-e volt) rítusú ppséget alapítottak. -

3. A magyar külképviselet. Az első ismert, nem állandó jellegű diplomáciai kapcsolat felvételére a 15. sz. végén került sor. A minél szélesebb oszmán-török veszély elleni összefogás érdekében Mátyás kir. (ur. 1458-90) két alkalommal is követet küldött Kaitbajhoz (ur. 1468-96), Egyiptom és Szíria mameluk szultánjához. A m. követek nevét nem ismerjük. Ismert viszont a raguzai patricius, ill. a jeruzsálemi pátr., akik Kaitbaj követei voltak Mátyás udvarában. A követek útját segítette Lázói (Lászói) János (1448-1523) erdélyi főesp. két közel-keleti „zarándokútja” (1483, 1500). - Az Osztr-M. Monarchia ~ban követséget, Alexandriában konzulátust tartott fenn. A két vh. között a kapcsolatot nem követi rangú tisztviselők tartották Bp-ről. 1937-től Mo-ot ~ban nem rezideáló athéni követ képviselte. 1939-40: külképviseletünket I. o. titkári rangban lévő ügyvivő vezette. A II. vh. után követi szinten került sor a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására, 1957: a külképviseletet nagyköveti rangban lévő diplomaták vezették. F.I.T.

Tardy Lajos: Régi magyar követjárások keleten. Bp., 1983. - AP 1999:380.