Magyar Katolikus Lexikon > K > Kézai


Kézai (1928?-ig Kotracsek) Béla (Bp., 1904. aug. 28.-Bp., 1983. nov. 26.): újságíró. - A marosvásárhelyi r.k. gimn-ban éretts., 1924-30: a pesti Szt Imre Koll. tagjaként a Pázmány Péter Tudegy-en irod-at és tört-et hallg. 1934: a Nemz. Újs. munk., 1941: irod. rovatvez-je. 1945. IX: az Új Ember, 1950-72: nyugdíjazásáig a Katolikus Szó tördelőszerk-je és az Ecclesia kv-kiadó munk. 1944. VII: Ferenc József irod. díjat kapott. - M: Morus Szt Tamás. Bp., 1938. (Korunk szentjei) - Az utolsó nap. Reg. Bp., 1940. - Isten földje az őserdőben. Uo., 1947. (Szív füzetek 8.) - Szt Bernadette. Uo., 1958. - Jel és sors. Elb-ek. Uo., 1966. - Nikodémus levelei. Reg. Írta Jan Dobraczynski. Ford. Uo., 1977. 88

Ker. m. közél. alm. I:505. - Nemz. Újs. 1944. VII. 27. Arck. - Gulyás XVI:452. - MÉL IV:475. - ÚMIL II:1030.

Kézai Simon, Keszi (*Kéza, Fejér vm., Bicske mellett, 13. sz.): krónikás, udvari jegyző. - Élettörténetét nem ismerjük. Vsz. itáliai egy-en tanult. IV. (Kun) László kir. (ur. 1272-90) 1283. X. 19: homo regiusnak (→királyi ember) mondja. Krónikáját, a →Gesta Hungarorumot ~ 1283 k. írta és a kir-nak ajánlotta. A mű nemz. gondolkodásunk, múltszemléletünk és tört. tudatunk egyik alapműve. Eredeti kz-a nem ismert, 2 másolatának, melyek alapján a 18. sz: kiadták, nyoma veszett. Célja az uralkodóház tekintélyének emelése, jogainak igazolása, a figyelemnek a kir. és a nemesség érdekeire irányítása. M.F.

Pallas X:484. - Tarnai-Madas 1991:78. - MIL I:913.